- Petres Katalin: Tàvozz tőlem!
L ebegő furcsa lény,
i jesztő éji fény,
d ermesztő ronda rém,
é szvesztő hatással
r iaszt alakjával,
c udar világban.
- Keczely Gaby: Lopakodik
Lopakodik a hegytetőn
Igénytelen kicsi állat
Durván süvít ott a szellő
Éhes állatot kergető
Robosztus sziklaodúban
Célját eléri – elbújhat!
- Dobrosi Andrea: Lelökött a kín…
L elökött a kín a lázba,
I jedtemben jól kirázta
D ermedt testemen bőrömet,
É reztem, ahogy eltemet,
R émálmot hozott az éjjel,
C érnaszálnyi idegekkel.
- Jószay Magdolna: Lidérc nyomában
Lobogó láng mocsárok fölött
Ijesztőn száll az éjszakában,
Dermesztő, vörös hidegség
Érezhető a lidérc nyomában.
Rossz hatású, mint gonosz szellem,
Cukrosbácsi nem jut nyomába sem…
- Horváth-Tóth Éva: Lidércfény
Lehettem volna égi fény
inged alatt melegség,
de nem lettem se ölelés
édes csók se szád szélén,
remény helyett rút lidércfény
cikkan szívem szegletén.
- Holécziné Tóth Zsuzsa: Lidérces álom
Lidérces, mély álmomban
Irtóztató mélységbe zuhantam.
Derengö hajnalon reméltem:
Érkezik számomra segítség.
Rendkívüli álom, vajon mit jelent?
Célom elérem? Vagy itt a vég?
- Lám Etelka: Lidérc
Lebeg a szellem átlép a csillagkapun
Imbolygó, lobogó láng meggyullad
Démon oson megjelen az égen az egész világon
Élénk kék villanások tölcsér alakja Magyarország felett
Ritka gyűrűlidércek kisértenek a éjszakai csillagok között
Cifra ruhában talál kincset a svéd leány a föld mélyén - Kutasi Horváth Katalin: Cafka lidérc
Létem az erdei úton teljesedik ki egészen.
Intelem éri a lelkem: mért sietek, ha az élet –
Döbbenet – egyre csak ontja a szépet, s engedem futni…
Évekig álmodom azt, mi az orrom előtt lebeg éppen,
Rám nevet, aztán elszelel, ostoba módra csodálom:
Cafka lidércként tűnik a sűrű ködbe örökre!
- Jószay Magdolna: Lidércálmok
Lidérces álmaimat
Igazán nélkülözném…
De sportot űznek velem,
És csak reményleném,
Rendes, jól bevált alvásidőmet
Cirkuszok nélkül élhetném.
- Kisznyér Ibolya: Temetőben
Lassan nyitja szirmait a virág,
Imbolyog, hajlong a bús mécsesláng,
Drága napfény, halványít lidércet,
Éjjel, hold kíséri kék fényeket,
Riadt, ki ijed kísértet formán,
Cáfoló, halk keresztet vet nyomán.
- Klotz Mária: Szellemesdi
Lidércálmomban bolygó tűzfelhő imbolygott,
Idilli álomképeimet démoni szellem zavarta.
Dédelgetve nyújtotta karjait, furán fintorgott,
Élvezettel átölelt, fogát csikorgatva ordította:
Rontást adok rád, szikrát hintek alvó testedre,
Cédrus tövében lehelek halált tüske-lelkedre.
- Gáthy Emőke:
L átogatóm volt az éjjel
I smert szürke alakjában
D ehogy inkább alaktalan
É reztem ahogy átsuhan
R émületet nem éreztem
C ukifalat így becéztem - Horváth-Tóth Éva: Éji látomás
Lebeg a hold az ég vizén
ideges és sápadt a fény,
danál hideg szájjal a szél
éles fütty e fázós beszéd,
reccsen tar ágak közt a félsz
cinke tán az vagy egy lidérc?
- Keczely Gaby: Levegő sem rezzen
Levegő sem rezzen – szélcsend
Idegen szag terjed csendben
Démon-alkony lopódzkodik
Érezhetőn settenkedik
Reszket tőle bokor, fűszál
Cudar élet mikor vár rám?