- Szabó Edit Irma: Cinkehinta
Fenyőágon cinkehinta,
Erre lendül, arra száll.
Nyomokat írt a mély hóba
Őz és szarvas lába tán.
Áldást hint a csillagos éj,
Gurul a hold a fák hegyén.
- Petres Katalin: Örökzöld
Finom illatok mellett
erdei fenyő zöldje
nyugalmat áraszt,
őriz boldog vágyat
áldott ünnepre
gazdag terítékre.
- Keczely Gaby: Ha otthagyom
Fenyőfák most sorakoznak,
Ezen a szép téli napon.
Nyúlánkoknak mutatkoznak,
Őrzik szépségüket nagyon.
Álmos reggelen hajlongnak
Göröngyökön, ha otthagyom.
- Holécziné Tóth Zsuzsa: Fenyő ága ablakomon
Fenyő ága ablakomon
Egyre kopog, szél rázza.
Nyugodt álmom nem zavarja,
Őrzi inkább reggelig.
Áll az ablak előtt strázsát,
Gallyai az eget szántják.
- Szabó Edit Irma: Nyakigláb műfenyő
Forralt bor gőzölög,
Eszem-iszom ünnep.
Nyakigláb műfenyőn
Őrangyalok ülnek.
Álmok messze futnak,
Görgetik a múltat.
- Horváth-Tóth Éva: Fenyődíszítés
Fázik a cinke, hideg az ág
este keze fest kint zúzmarát,
nyomokat temet halkan a tél
őzsuta szökken tar fák mögé,
árad a fényes szoba-meleg,
gömböket aggat gyereksereg.
- Gáspár Klára: Bennem az évszakok
Fehér hópaplan alá bújt a szívem és a természet.
Elmúlt az esős ősz, és tócsává olvadt az emléked.
Nyárra még halványan emlékszem, de kihűlt már a forróság.
Őrlángként pislákol bennem, várva, hogy fellobbanjon a láng.
Álmok és vágyak viaskodnak zaklatott lelkemben,
Gerjedő érzés, hogy az egekig emeljen.
- Kemény János: Fenyőág
Félúton tőled – indulván haza–
Elbűvölőn fehérré vált a táj.
Nyomot hagytam; havas szép éjszaka
Őrizte, mint csókunk ízét a száj.
Áradt dalom, s az útra ráhajolt
Gigászi fán örök zölden hatott.
- Kutasi Horváth Katalin: Fenyőág reccsen
Fenyvesek égre kacsintva
Elcsenik sóhajainkat.
Nyár heve messze szelelt már,
Őzsuta dermed a hóban.
Átfagy a lelke a ködben,
Gally recseg álma alatt már.
- Petres Katalin: Koszorú
Fonjuk a koszorút
emlékül holtaknak,
nyugodjanak békében
őrizzük szívünkben
áldott létüket,
gondolunk rájuk.
- Keczely Gaby: Fenyőágak
Fillérekért vettem őket,
Ernyedten is meggyőzőket.
Nyalka tűlevelüket szagoltam,
Őrajtuk finom gyantát találtam.
Árnyékban ott szomorkodtak,
Girlandokkal feldobódtak.
- Horváth-Tóth Éva: Betlehemezés
Fenyőágon ünnep hintál,
esti égbolt pelyhet szitál,
nyílik hála a szívekben,
Őt várják, hogy eljöhessen,
áhítat zsong templom-csendben,
gömb csillan bent a melegben.
- Jószay Magdolna: Fenyőillat
Friss fenyőillat, melynek mindenki örül,
Ez tán már nyáron is karácsonyt idézné…
Nyugalom, békesség, gyerekkor vesz körül,
Őz, szarvas ragyogva a fenyővásárt hirdetné.
Ám ha kilépünk a természetbe, fenyvesek közé,
Gazdagabb a hatás. A csönd lelkünket ölelné.
- Keczely Gaby: Fenyőág
Fenyőfa és a karácsony,
Ez jut eszünkbe az ágról.
Nyalka tűlevele gyantás,
Ő adja a fa illatát.
Általa van szép karácsony,
Gondolkodhatunk az álmon!
- Petres Katalin: Advent
Fenyőágak körben,
együtt várakozunk,
nyílik már lelkünk
Ő, a szent gyermek
áldott érkezésére
gigászi küzdelemben.
- Gáthy Emőke: Állókép
F enyők soha nem halványuló zöldje
E gekbe törő nyílegyebes törzsek
Ny áron télben tavasszal és ősszel
Ő rzött sziklaszirten vagy a meredélyen
Á gak fanyar hűs kesernyés illata
G ombák aprónépét óvó gyökér-szövevények
- Kutasi Horváth Katalin: Csillanó emlék
Fénylik a kristály ágán,
Emlék csillan a múltból.
Nyafka rigó száll fánkra,
Őrzi az egykori álmom.
Ábránd reszket a tűk közt,
Gúnyosan rád vigyorog már.
- Klotz Mária: Fenyőág
Fenséges, tüskés, apró ágacska,
Emeli karácsony pompás fényét,
Nyugottságot, szeretet sugallva,
Őrzi bennem a derűs lelki békét.
Álmodozva nézem örök zöldjét,
Girlandba rejtett Isten reményét.
- Holécziné Tóth Zsuzsa: A fenyőfánk
Fenyőfánk a hideg télben
Egy meleg otthonra vár.
Nyugodt szívvel behozhatod,
Őrzi gyermekkori álmod:
Áldott ünnepen körbe álljuk,
Gallyait díszekkel borítjuk.
- Lám Etelka: Fenyőág
Fény táncol, vigasztalja a lelkeket
Együtt mosolyognak a fehér angyalkák
Nyugalmat áraszt a csillagok útja az égen
Őrzi a kéktündér a szeretetet és szelidséget
Átvillan az aranyfény libegő fenyőágon
Gondolatok szép reménybe ébredeznek a világon
- Szabó Edit Irma: Áhítat
Fehér a szenteste
Emlékeim között.
Nyugalom, békesség
Őrködik fény fölött.
Áhítat csendje vár,
Gömbölyded angyal jár.
- Kisznyér Ibolya: Magányos karácsony
Fenyőág piheg kopott vázában,
Esdő kezek díszítik álmában,
Nyugalma elszáll könnyek árjában,
Őszintén megrendül bölcs fájában,
Átél fényt régi karácsony ábrándban,
Gondűző zöld varázst szór, áldásban.
- Kutasi Horváth Katalin: Hó-puha ágon
Felhő játszik a fénnyel,
Enged a tűleveleknek.
Nyugtalanító álma,
Őrli a múltbeli emlék.
Árnyék küzd a magasban,
Gunnyaszt hó-puha ágon.
- Keczely Gaby: Fenyőfánk
Fantasztikus szép e növény,
Elegáns ág, szinte ledér.
Nyúlánk tűlevelén díszek,
Ő büszke, hogy cukrok függnek
Ágain, mit ráterhelnek s
Gondos kezek féltőn tesznek.
- Szabó Edit Irma: Fázós karácsony
Fázik a karácsony,
Egy tál ételre vár.
Nyakukat behúzva
Ődöng egy furcsa pár.
Árva éj szendereg,
Gallérjuk sem meleg.
- Gáspár Klára: Karácsonyra
Fekete, jegenye, ezüst, és luc,
Ezekről vajon te mennyit tudsz?
Nyúlnak az ég felé szúrós karjaik,
Őrzik gyermekek karácsonyi álmait.
Árnyékukban megbújik a sok ajándék,
Gurulós labda, villanyvonat, szójáték.
- Gáthy Emőkre: Egy fenyő három ága
F iaim és a szűkebb tágabb család
E gymást szeretve tisztelve segítve
Ny ertük nyerjük mindenkor nyerjétek
Ő rizve az összetartás acélt edző tüzét
Á ldásai buktatói biztonság-gyökerét
G azdag szép néha bús közös életünknek