Idézetek és gondolatok 01.

AZ ALAPGONDOLAT:

„A hazugság a gyöngék fegyvere”
(Jókai Mór)

1.

Gősi Vali: Gyónás
(átirat)

Azt hittem magamról
erős bátor és hiteles vagyok
s bár köztudott;
*„A hazugság a gyöngék fegyvere”
néha magamnak is hazudok
és elhitettem veletek is
hogy szárnyalok
letagadom az éles ráncokat
a szívemen kijavítani úgysem
tudom a belétek karcolt
üres szavakat
melyek – bevallom – néha hamisak;
nem tudom mi a szeretet
nem  tudom kik a boldogok
csak azt tudom
csalódott
magányos
kifosztott roncs
szárnyaszegett madár
**a Halál rokona vagyok
irgalmazzatok!

* Jókai Mór
** Ady Endre

2.

Lám Etelka: Színes ecsetvonások

A holdvilág ösvényén haladva
a lehulló esőcseppek
fényes köröket rajzoltak elénk.
A telihold szemtelenül ránk mosolygott
mikor összekulcsolodott két kezünk.
És a csendes vízparton andalogva
szoknyám szegélyén a  holdsugár ezüstszálakon suhant,
amikor az ékesen csengő hangod szavai egekbe repítettek.
Szívembe láthatatlan piros rózsaszirmok lebegtek.
De a sötét felhők csak gyülekeztek,
s a józan ész ledobta fekete fátylát
Kérdem én hova tűnt lelked tisztasága
s szemednek azurkék világa?
”A hazugság a gyöngék fegyvere”
Szótlanul jajgatam, sírtam és könnyeim elapadtak,
Szívem rózsái elhaltak, de tövisei megmaradtak.
Életem homokvárként omlott össze.
S lassan megvártam mig a hajnalpír elköszönt.
A halk sóhajok belemerültek a békés csöndbe,
s a feljövő Nap ismét aranyfényben tündökölt.
A reggeli szél a lila akácok virágjait ringatta előre és hátra
s az öreg fatörzsek tündérmeséket dúdoltak.

3.

Vermes Szeles György: A hazugság

A hazugság a gyengék fegyvere,
Silány fegyver, én nem élek vele.
Ha hazudni kell, inkább hallgatok,
Nem igaz szót tőlem nem hallotok.
Szavaimnak így megmarad hitele!

4.

Mukli Ágnes: Igazat hazudj…

Igazat hazudj színlelt szavaddal,   
őszinteséget hátam mögött,              
boldogságomnak múlhatatlan
terhet, gyönyör teli örömöt.

Cselszövések, felemás szólamok,
igen a nemmel szórendcsere,
becsapottan vétket bitangol,
keserűsége bűnnel tele.

Veszteség minden hamis ítélet,
leszegett fejjel vallat az éj,
kopottas utcán, közeli téren,
csalárd kalandor a holdkaréj.

Álmokat ígérő hűs nyár, gyere!
“A hazugság a gyöngék fegyvere.”

5.

Diana Soto: Kísértet

Világunk behálózza a vétek,
Tűzben szenesedő öreg lábak,
Hamuvá porló üres erények,
Lélekeltipró, szomjazó vadállat.

Sötétben megveregették vállunk
Belefújva a halál porába,
Elvetették az ősi királyunk,
S nyelvük lett a szétmállás fonákja.

Megcsókolták a halottat újra,
S viszályt szítottak az élők között.
Hagyták, szavaik a szél elfújja,
Szívükbe a gyűlölet költözött.

Hazudnak, s nem harcolnak ellene,
A hazugság a gyöngék fegyvere.

6.

Kutasi Horváth Katalin: Sovány vigasz

            Hazugság! Hasít a szó, háborog a lélek, gyűlik a feszültség, utolér. Félek! Rágalom és szitok, vagy napfényre tört titok? Korcsosult lelkek, elfajzott lények, nem segítenek itt az orvosi vények. Gyógyíthatatlan, fékezhetetlen, ahogy kiejted, tűzként terjed. Nem azt égeti, aki kimondja, azt emészti fel, kinek van rá gondja… Ki méltatlannak tartja, ha bármit is hánytorgat, ki békességre vágyik, hát senkit nem háborgat. Hallgat és rábólint, a gazság fejbe kólint. Mellbe vágja, fúrja, hiába az ég azúrja.

            A hazugság? Éles penge! Csak az öltözéked az, vagy az erkölcsöd is lenge? Odaintettek? Kinyújtóztál? Ámítottál? Csókos ajakkal lázítottál? Köszörülted nyelved, valót csorbítottál, torzítottad tükröd, kígyót kiáltottál. Fegyverként használtad az igaztalan vádat, ha kellett, megtagadtad anyádat-apádat. Varangyos békákat szórtál elém széjjel, megnyugtattam magam, csak álmodtam az éjjel. Bár brekegések űztek Fertő-tó partjára, s szelíden tekintek rémes iszapjára. Lehet, hogy valótlan képzeletem mocsarában elröppent léggömböm, hiába volt nehéz súly a kosarában. Rám zuhant a kövünk, egyre megyünk-jövünk, nyughatatlanságunk fölött pálcát törünk.

            Sose voltál gyöngéd, gyönge voltál végig, bár erősnek látszottál, törtettél az égig. Gyöngéd gyöngeségem sem hozott megoldást, bár meg fogja hozni a végső feloldást. Nem mertük kibökni, ami szívünk nyomta, harcoltunk, de a kezünk le volt fogva.

            Nem hazudtam valójában, nem vethetik oda: A hazugság a gyöngék fegyvere.* De erőtlen voltam, egyre csak gyáván bujdokoltam, ez volt a boldogság ellenszere. Még az igaztalan szót sem fogtam senkire szablyaként, hibáztam, élhettem lelkiismeretem rabjaként. Ha a hazugság nem is volt fegyverként velem, mások azért sokszor használták ellenem. Bénító fegyver, az már egyszer igaz, s hogy nála én erősebb lennék? Elég sovány, s csak hosszasan igazolható vigasz!

7.

Jószay Magdolna: Csak igaznak

“A hazugság a gyöngék fegyvere”,
valóban elég nagy igazság,
hisz’ a valóságot nem vállalják fel,
nincs bennük elég bátorság.
A hazugsággal húzzák az időt
és lazán, nyugodtan alszanak,
pedig nem lesznek glóriák fejük fölött,
mert megbocsátani sem lehet, csak igaznak.

“A hazugság a gyöngék fegyvere”,
mégis van, ki jól megél vele,
még talán más hazugsága sem zavarja,
úgy megszokta, álsággal van tele…
A kemény igazság is sokkal tisztább,
erős lesz tőle még a gyenge is,
a hazug meg, bár utolérik hamar,
csodálkozik, ha semmibe sem veszik.

8.

Mukli Ágnes: 8. parancsolat

Mindig tudtam mikor hazudsz…
Megváltozott a hangszíned,
nyomatékot kapott minden
hangsúlyodban a kárhozat.
Akaratod dacosan döccent,
mezítelenné csupaszított a fals hang.
Árulóid lettek a visszafogott gesztusok.
Tekinteted fénytelen lett, közben
összekuszálódtak a kimondott szavak.
Mögéjük néztem és mindig láttalak.
Magasra nőttek a sötét kérdőjelek..
“a hazugság gyöngék fegyvere!”

9.

Dobrosi Andrea: Hazugság-automata

Már unottá szőtték idegeim
a mindennapok fura pókjai,
de mégse vergődöm nagyon ezen,
megtanultam szorozni, osztani,
hisz a gép mindig csak ezt dobja ki.
Az élet gombját, te is megnyomod,
az automatába pénzt dobsz bele,
s kapucsínó helyett lám tied,
megtalál, ahogy berbert a teve,
„A hazugság a gyöngék fegyvere.”
/Jókai Mór/

10.

Petres Katalin: Gondolatok és kérdőjelek…

A hazugság a gyöngék fegyvere?
Reccsen az ítélet szigorúan,
de kérdezem én,
az igazság az erős fegyvere?
Mi van, ha az igazság olyan kegyetlen, hogy öl.
Mi van, ha a hazugság segít át valakit a nehézségeken?
Mi van a fehér hazugsággal?
Van fehér hazugság és fekete igazság?
Fekete meg fehér minden?
Lehetünk-e mindig erősek?
Nehéz megtalálni az egyensúlyt,
az éremnek legalább három oldala van.
Nem folytatom.
Csak elgondolkoztatni akartam.
A hazugságot alapjában én is gyűlölöm,
de elég erős vagyok-e????

11.

Dobrosi Andrea: Már majdnem…

Arcodon bár sokadjára gördül a csalódás cseppje,
majd ráfeszül összetört porcelán szívedre,
mégis kilábal egyszer csak belőled a bánat,
ahogy az egyre rusnyábban settenkedik utánad,

hisz bebizonyul, „a hazugság a gyöngék fegyvere”, *
hiába szaggatott szét a szó, te nem halhatsz bele,
s mint gátfutója a süllyesztő létezésnek,
vagy késdobáló, akinek kedvesek a kések.

Mint, ki nem bírja pókerarccal, mozdulatlan,
kinek éjszakára nem kell se párna, se paplan,
szívósan hajolsz tovább a hazugság ölébe,
mert az erőd a tested kitartó görnyedése,

erőd szemed, amit mindig nyitva kell tartanod,
hogy újra lásd, micsoda hajlékony az alkatod –
már majdnem kimondtam, amit őt látva gondolok;
de inkább megtöltöttem földi hegedűtokot.

* Jókai Mór

12.

Varga Katalin: Hamis barát

Én nem tudok hazudni,erre te rá nem vehetsz.
Hiába is szeretnéd,ez meddő igyekezet.
Mondjad a szemembe, bátran,ha valami bánt.
Így cselekszik jobb ha tudod,egy igazi barát.
Ne a hátam mögött szapuljál,csalfa dolog ez.
Ne hazudozz össze.vissza, barátot veszítesz.
Talán nem is bánom,tudod úgy vagyok vele.
Már rájöttem, ” A hazugság a gyöngék fegyvere.”
/Jókai Mór/

13.

Diana Soto: Bolond katona

Hátat fordít szerető atyjának,
mily oktalan gyermek.
Búcsút sem int, messziről veti meg
az óvó fegyelmet.
Megfagyott száján nem tudja, hogy a
köszönöm mit jelent,
A gőggel megszórt büszkeség bizony
sok mindent elfelejt.
Mert elhagyni szépen is lehet azt,
a szülői házat,
Eme tette után már sárból gyúrt
fészket sem találhat.
Zord űrt, mit maga mögött hagyott, ki
tölti be utána?
S még így sem képes a szülői szív,
hogy végleg utálja.
Céltáblát keres tette mezején
és záporozza azt,
Ám feltépi a hegeket, majd egy
nyílt sebet letapaszt.
Bolond katonákat küld, bár tudja,
csatáját megnyerte.
Hazudott. Pedig a hazugság a
gyöngék fegyvere.