TÉMA: NŐ
MEGADOTT BETŰ: Ő
(legalább 4 szónak kell így kezdődnie)
RÍMKÉPLET: KANCSAL RÍM
(a mássalhangzók csengenek össze, a magánhangzók térnek el egymástól)
01. Hanyecz István: Szüreti bálban
Őrségi hegyoldalban most érik a szőlő
Őszi mulatságban szép lány ékesen szóló
Őrlegények a tolvajra bottal veretnek
Őfelségének a bálra köntöst varratnak
02. Dittrich Panka: Házas nők
Őrized a férjed, szíveddel tereled.
Őrangyal leszel, ha bűneit törülöd.
Őszülő hajjal is boldog-lét a tered.
Ősrégi ösztönnel, nem is fáj, ha tűröd.
03. Dittrich Panka: Takarítónőként
Őrizem a helyet, melyen a port terelem.
Őrangyalként rendre: a sok koszt törölöm.
Őszülő hajra itt, jobb meló nem terem.
Ősrégi vigasz: itt a „fejem nem töröm”.
04. Győri Nagy Attila: 15/1
Az őszi táj emlékeket őriz
Az asszony ősi fájdalmakat érez
Mert őrnagy férje háborúban halt
A természet lassan hamvába holt
05. Győri Nagy Attila: 15/2
Ez az őszi nap idegeket őröl,
A fiatal férj őszintén nem örül,
Amikor a lakás szemétben úszkál,
Míg őnagysága a szomszédba iszkol.
06. Kutasi Horváth Katalin: Ősanyánk is őrlődött
Ő volt az őrjítő lázongó,
a Paradicsomban lézengő,
Ő vitte bűnbe Ádámot,
végessé téve időmet.
07. Hanyecz István: Őrült dizőz
Őrült dizőz a szinpadon vadúl
Ősiség jogán, zenésze vedel
az Őrmester fényszórókat kezel
Őrszem mögött kigyulladt egy kazal
08. Hanyecz István: Csinos hölgy
Egy csinos hölgy Őszirózsák között kószál
Ő most az Őrmestert becserkészni készül
Őszanyó , Őrtorony mellett rózsát árul
Őszutón, Ő Indián-nyárnak is örül
09. Hanyecz István: Őrült fruska
Őrült fruska, csatában vadul nyargal
Őrnagy apja, a várban éppen nyergel
Őrszem őrzi a ménest romos várban
Őrangyal óvta, sérült lovát vérben
10. Petres Katalin: Nagyanyó
Ősz fejét, ha éri ártalom,
az ő fegyvere nem értelem.
Titokban őrzi vérző szívét,
s alig hallod őz-szelíd szavát.
11. Dobrosi Andrea: A nő
Őkelme gyengéd, ő erős,
hiszed őt, vagy elméd üres?
Gondold és akard őszintén,
akkor eljön neked-szántan.
12. Czégény Nagy Erzsébet: A Nő /argóban/
Őzlábú és fiatalka, tetkós karú, haja kefe,
Dögös csaj és csacsogóska, minden szava: jaj de kafa.
De viszont, ha őszbe fordult, s kihullott már minden foga,
Őrzi ősi bölcsességét, bár azt mondják rá: öreg bige.
13. Kutasi Horváth Katalin: Őrmezei lak
Őrlöd idegeim, őszinte lány,
Őrjítő tudsz lenni, őgyelgő lény,
Őrmezei lakom mégis Rád vár,
Csak pezsdüljön meg szívedben a vér.
14. Diana Soto: Női gondok
ŐRJÖNG a nő, elvesztette emberi felét.
ŐELÖTTE töri szét a kemény falat.
A férfi ha tudna ŐRSÉGÉRT menne,
Hiszem ezen a héten nem jár az ŐSI manna.
15. Diana Soto: A vadóc
ŐGYELEG mellette, mindent kavar.
ŐRÜLT ez a nő, folyton csak kever.
ŐSI képesség, hogy Ő így vadul,
Mikor őexcelenciája egyre vedel.
16. Kutasi Horváth Katalin: Ősbűn
Őrangyalod vagyok, nőiségem érzed,
Csábításom ősi, az almát is őrzöd.
Kíváncsian élek, egy istent sem félek.
Őszi gyümölcs? Tiltott? Csak azért is falok!
17. Kutasi Horváth Katalin: Őrláng
Őrizem őt, a nőt, a szívembe reppenőt,
Derekát őrülten szorítom, a roppanót,
Van, hogy ő szelíden, hízelgőn dorombol,
Máskor meg agresszív, hangosan dörömböl.
18. Kutasi Horváth Katalin: Őszirózsa Rózsámnak
Őrülten udvarlok, s hogy kinek?
Ha vágyam őszinte, én, konok
őrzöm a csókodat, megleplek.
Eleget nem kapok? Megloplak.
19. Dobrosi Andrea: Mint az április…
Mint az április, bolondos, csacska,
ő a nő, lehet őz, szívek csücske,
vagy ősz hajú, utálatos banya,
kit őrültként őriz ősi bunyó.
20. Dobrosi Andrea: Oldalbordák
Valami őserő őgyeleg benne,
mintha a nő, őszt és tavaszt is bánna,
egyszer őszinte ő, máskor csak szinte,
van, hogy felületes, vagy mélyenszántó.
21. Dobrosi Andrea: Írok a nőről…
Írok a nőről, ki kecset őröl,
ki törül, kitörül, s aki örül,
őrzik őt, akkor is, ha ép pöröl,
az őrült őzikét, s ha kell, párul.
22. Keszy-Harmath Dániel: Öreg néne őzikéje
Az úton félszemű őzike őgyeleg,
kérdem én, mit keres erre ő gyalog?
Ősz hajú néni hagyta őt magára,
kérdéses, hogy a reggelt megéri.
23. Keszy-Harmath Dániel: Másnapos őgyelgés
Őszi éjjel nyomaszt ősi titok:
A bulim után hova tűntetek?
Őrült módjára választ keresek,
gondolataim már-már kórosak.
24. Keszy-Harmath Dániel: A palotai nászágy titkai
Őfelsége kincstárában rejlik a szép kelengye,
hazugság a házasság, hisz balkézről van kalandja.
Szobalánya őrzi titkát, mérgelődve, bár ésszel
őgyelegve keres vigaszt, ó, őrülten, de rosszul.