SZIRTI KECSKE
Koncz-Kovács Anna: Kecske a szirten
Magas bércen, szirt tövében
Szirti kecske kesereg:
„Kő és szikla lesz ebédem?
Répát ennék mek-mek-mek!”
rozetta: a szirti kecske bánata
szirti kecske fenn a bércen
szomorkodva így mekeg:
kopár sziklák jobbra-balra,
hát most én itt mit egyek?!
Mayer Zsó: Ki a legszebb e vidéken
Szikláról bámul egy szirti kecske,
mekeg lent a patakban játszó
Nap tükrére: tükröm – tükröm mondd
meg nékem, ki a legszebb a vidéken?
Dobrosi Andrea: Kő-hon
Mi mekeg itt, szirti kecske?
Mégse mentünk el Tibetbe.
Hegyen oson, kő kell neki,
nem nézi azt, hogy tibeti.
Dobrosi Andrea: A megfontolt
Szirti kecske mereng éppen,
ha lelépne, merre lépjen,
származna-e abból kára,
ha eljutna Kamcsatkára?
rozetta: szirti kecske
szirti kecske vígan ugrál
szikláról sziklára
ügyes állat, nem csúszik meg
sohasem a lába
Dittirch Panka: Kecskebőgés
Szirti kecske bőg a réten
mit emberi fül nem érthet.
Talán friss füvet remélve
adja a haragját a szélnek.
Dittirch Panka: Mekegés
Szirti kecske mek mek mek
csak lessetek emberek!
Füvet eszek mek mek mek
ettől szamár sem leszek!
Dittirch Panka: Kecske táp
Szirti kecske tán fázik
zöld mezőről álmodik.
A hegyekben csámborog
közben lerág pár bokrot.
Kühne Katalin: Magasba tör
magasba hág a szirti kecske
lábad töröd ha őt követed
ügyesen lépkedj a köveken
a csúcsot így még elérheted
Kühne Katalin: Akrobata
kiváló akrobata a kecske
utánozhatod de maradj te lent
ugrálhatsz a patakban eleget
így átérsz a túlpartra könnyebben
Vitál Mária: A kóbor szirti kecske
Kóborolt a szirti kecske,
a nyája is követte.
Patát húztak a talpukra,
így vigyáztak a lábukra!
Vitál Mária: Az éhező szirti kecske
Éhes lett a szirti kecske,
korgó gyomra jobbra vitte.
Meglátta a jég alatt,
moha volt ott, egy a jó falat!
Vitál Mária: Elégedett szirti kecske
Mekegett a szirti kecske,
mohát, füvet mind megette.
– Elfoglalom ezt a helyet,
itt bizony én legelhetek!
Vitál Mária: A haladó szirti kecske
Mikor elfogyott a finom falat,
szirti kecske tovább haladt.
Rövid lábán izom köteg,
kerülgette a köveket.
Vitál Mária: Az okos szirti kecske
Okos volt a szirti kecske,
Ő tudta, hogy merre menjen.
Megérkezett Dél-felé,
a Nap sietett elé!
Vitál Mária: Csodálkozó szirti kecske
Csodálkozott a szirti kecske,
a hegyoldalát paplan fedte.
Hófehér volt a takaró,
pihenésre, ez való!
Vitál Mária: Vágyakozó szirti kecske
Völgyre nézett s a kék Égre.
S a Holdvilágos estére,
szemet vetet egy sutára,
szirti kecskét körbe járta.
Vitál Mária: Szirti kecske, menyecske
Szirti kecske, szép menyecske,
gyapjú szőrmét le nem vette.
Izmos farát illegette,
szőrös hasát rejtegette.
Vitál Mária: Nézegető szirti kecske
Mekegett a szirti kecske,
a párnak valót nézegette.
Hasra vetette magát,
jobban érezze a faggyú szagát!
Vitál Mária: Pórul járt a szirti kecske
Szirti kecskét egymást bökték,
a szemre valót nézegették.
Két lábra állt a buga,
pórul járt a buta suta!
Vitál Mária: Hancúrozó szirti kecske
Hancúrozott a szirti kecske pár,
köréjük gyűlt a kecske nyáj.
Farkukat csóválták az urak,
a társaság jókedvvel mulat!
Vitál Mária: Sóvárgó szirti kecske bak
Forgatta fejét a szirti kecske bak,
kereste, kutatta az anyjukat!
Nem szólt semmit, csak bégetett,
sóvárgó bak is megéhezett?
Vitál Mária: Kiéhezett a szirti kecske
Könyörgött a szirti kecske,
– kerestelek egész este!
Az éhségtől a gyomrom korog,
nézd a patám is elkopott!
Vitál Mária: Hempergő szirti kecskék
Amikor a szirti kecskék,
hemperegtek eleget,
ragyogott a csillagos Ég,
és a Hold is nevetett.
Vitál Mária: Szirti kecskék nyoma
A szirti kecskék alatt,
meglátta a Hold anyó,
foltos lett a fehér hó,
s a hegyoldalán a takaró.
Vitál Mária: Kóborló szirti kecskék
Felébredtek a szirti kecskék,
feledték a tegnap estét.
Szétszéledtek, elvonultak,
jeges sziklán kóboroltak.
Vitál Mária: Elől járó szirti kecske
Elsőnek indult a szirti kecske gida,
büszkén követte nyomát a suta.
Ő lett elől a jégtörő, pedig
nem volt soha út-törő!
Vitál Mária: Bátor szirti kecske
Kóboroltak a sziklás hegyen,
ki követi, ember legyen!
Megérkezett a szirti kecske nyáj, délre,
meleg fuvallata lett a téli szélnek.
Vitál Mária: Állapotos szirti kecske
Fésülgette a tavaszi szél,
a szirti kecske szőrét,
legyezgette, hűsítette,
a duzzadt kecske tőgyét!
Vitál Mária: Jóllakott a Szirti kecske
Új tavaszra, rügybe pattant,
a szikla hegyek bokra,
naphosszat legelésztek,
s tele lett a szirti kecskék gyomra.
Vitál Mária: Szirti kecske neje
Májusra már megellett
a szirti kecske neje,
gyermekének lett is bőven
finom kecske teje!
Vitál Mária: Szirti kecske sors
Etetgették, nevelgették,
a kicsiny szirti kecskét,
s mikor szarv nőtt a fejére,
rögtön elengedték.
Vitál Mária: Bánatos szirti kecske
Elkóborolt bánatában,
a felszarvazott szirti kecske.
Tovább lépett élvezkedni,
mert arra volt csak kedve!
Vitál Mária: Vándorló szirti kecske
Vándorolnak a szirti kecskék,
egész évről évre,
kóborolnak az ős hazában,
nyáron északra, télen pedig délre!
Varga Katalin: Udvarlás
Figyelj ide kecske-hölgy, most hozzád szólok.
Ahogyan te, én is szirti kecske vagyok.
Baknak születtem, szarvam csábítón hajlik
Mekegek neked, ha akarod hajnalig.
Varga Katalin: Ugróbajnok vagyok
Lábam kecses, szarvam ívelőn így hajlik.
Szirti kecske vagyok, feljutok a csúcsig.
Ne akarj utolérni, úgysem sikerül.
Én leszek a győztes, ez hamar kiderül.
Varga Katalin: Kecske nóta
Ihaj-csuhaj, zeng a szirti kecske dala.
Hegytetőre vágyok, semmi akadálya.
Így dalolok mekegve, két szarvam hajlik.
Kecses lábam alatt a szikla is porzik.
Varga Katalin: Kecske család
Mekegve kérdezi pici kecske gida.
Mi leszek,ha nagy leszek, Mama-Papa?
Szirti kecskék vagyunk, nemes hegyi fajta.
Ugrálj velünk bátran, magas szikla-csúcsra.
Golán Angéla Gabriella: Szirti kecske 1
Nem hiába ilyen kerge,
hiszen ez egy szirti kecske.
Kövön ugrál, sziklán lépdel,
bíz egy atlétával ér fel.
Golán Angéla Gabriella: Szirti kecske 2
Szeretei a sót a balga
s megtekerve vanb a szarva.
Otthona a hegy teteje,
szirti kecske bíz a neve
Riba Ildikó: A szirti estéje
szirti kecske ugrált este,
felszaladt a hegytetőre,
onnan nézett le a völgybe,
mekegett rá szíve hölgye.
rozetta: a szirti kecske
sziklás tájon, meredélyen, félelmetes terepen
szirti kecske ugrabugrál, önfeledten, kecsesen –
aki látja, megcsodálja, száját tátja aggódva,
ám ő vígan ezt mekegi: nem vétem el sohasem!
A fenti versek itt letölthetők: http://poeta.hu/ingyen/KV27.pdf