FÓKA

Varga Katalin: Fóka vers
Kérdezi a kis fóka, miért vagyok én pufóka?
Azt feleli a mamája, a fókáknál ez járja.
Zsírod van, tudod kicsikém, kedves kerek szemed.
Te így vagy szép nekem, ezen többé ne keseregj.
Varga Katalin: Vidám fóka
Zsíros vagyok, vízben élek, senkitől se félek.
Egész nap vígan úszkálok, mert én fóka vagyok.
Telerakom a bendőm naponta kis halakkal.
Teszem ám a szépet a páromnak, szép szavakkal.
Mayer Zsó: Didergő fóka
Sziklán didereg a fóka,
pedig testét védi hája,
vízbe mászik, felmelegszik,
zöld hínárral játszadozik.
Mayer Zsó: Éhes fóka
Fóka hosszú bajszát pödri,
Gombszemével étkét lesi.
Elkapja s lenyeli,
Éhes hasát megtömi.
Dobrosi Andrea: Kinézet
Melegíti vastag bőre,
csöpögne a zsír belőle,
mégse kövér ez a fóka,
csak mondjuk úgy, hogy pufóka.
Dobrosi Andrea: Sokoldalúság
Ha. az orromon egy labda,
pörgetem, nem hagyom abba,
mert a fóka egy artista,
a jeget, vizet tarkítja.
Kamarás Klára: Kövér fóka
Ez a fóka, de pufók a
hidegtől védi a hája,
pihenni a jégre fekszik,
még egy pléd se kell alája!
Bodó Csiba Gizella: FÓKA-MÓKA
Ettől nincs is jobb kis móka,
mint egy rád kacsintó fóka.
Ha csúnyán nézel vissza rája,
Becsobban az Óceánba.
Kühne Katalin: Anyaság
fókamama vígan úszik
fókabébi is becsúszik
majd szorosan hozzátapad
egymás mellett így haladnak
Kühne Katalin: Fóka család
ha fókamama elfárad a tengerben
kölykével kimegy a partra ott pihennek
de a bébik azon gyakran összevesznek
kinek engedi tovább szívni a tejet
rozetta: a fóka
tengerben és szárazföldön
vígan megél a fóka
zsíros, pufók teste szőrös
az uszonya a lába
Koncz-Kovács Anna: Kókai fóka
Panaszkodik a kis fóka:
„Ez nem tenger, hanem Kóka.
Úsznék vígan óceánon.
Az Alföldet nem komálom.”
A fenti versek itt letölthetők: http://poeta.hu/ingyen/KV32.pdf