BAGOLY
Bodó Csiba Gizella: Bölcs bagoly
Váram ablakában éjjel
figyelek két éles szemmel.
Azt mondják, hogy bölcs vagyok!
Osztják ezt a Bagoly-ok!
Mayer Zsó: Éhes bagoly
Kampós orrú, kerek szemű bagoly
Éjjel félelmet keltve huhog,
Egerekre vadászik, lecsap,
Ők megriadva szerteszét futnak.
Mayer Zsó: Huhogó
A templom kupolájában bagoly huhog
Halált sejtet, megrémül a harangozó,
Jobbra, balra kongatja a réz harangot,
Ijedtében talpra ugrik a haldokló.
Hanyecz István (shf):
Bagoly, az éjszakai ragadozó Nr. 01
A görög ókorban a bölcsesség jelképe
Manapság a halál és a félelem jelzöje
A bagoly az éjszaka ragadozó madara
Kiváló látása,hallása és puha,dús tolla
Hanyecz István (shf):
Bagoly, a bölcsesség madara Nr. 02
A bagoly az antik világ bölcs madara
Az irodalomban a balszerencse társa
A néphit huhogását rosszjelnek tartja
Dr.Bubó,ki a vadon orvos uhu-baglya
Varga Katalin: Éjszaka tudora
Sötét éjjel az erdőben egy bagoly így huhog.
Ne félj tőlem, nem bántalak, én nagyon bölcs vagyok.
Szemeim világítanak, vadászni indulok.
Fél is tőlem ám a sok kicsi ízletes pocok.
Varga Katalin: Nem vagyok halálmadár
Nem tudom miért is félnek tőlem az emberek?
Kuvik vagyok, de csak halálmadárnak neveznek.
Pedig csak huhogok, ahogyan egy bagolyhoz illik.
Éjjel vadászok, bendőm meg is telik hajnalig
Golán Angéla Gabriella: Várakozás
Éjjel kedvesemet várva,
szobám ablakát kitárva
befeküdtem nyoszolyámba,
de csak bagoly jött! Hiába!
Koncz-Kovács Anna: Bagoly-könyv
Szemüvegét meghuhogja,
Tollaiban kiporolja.
Könyvet ír az öreg bagoly,
Az a címe: “Madártéboly”.
rozetta: a bagoly 1.
a bagolynak kiváló a látása-hallása
a nappalt átalussza, éjjel meg vadászik
apró állatokra, emlősökre, rovarokra
messzire elhallik félelmetes huhogása
rozetta: a bagoly 2.
a bagolynak a nagy feje
tömérdek tudással telis-tele
ha a feje kisebb lenne
nem volna “erdei bölcs” a neve
Hajdu Mária: Suhanó
Tölgyfaágon bagoly pihen,
vacsorája vajon milyen?
Meg se rezzenti az ágat,
kisegeret fog magának.
Szabó Edit Irma: Éjjeli bagoly
Éjjel vadászik, nappal pihen,
bölcs gondolatokat képvisel.
Forgatja tollas, öreg fejét,
hiába iszkol pocok, s egér.
Dobrosi Andrea: Vadászat előtt
Huhog bagoly, zúg az erdő,
rágcsáló vár, tudom, eljő.
Ha átölel az éjszaka,
megsimogat a vér szaga.
Dobrosi Andrea: A szerény
Sosem vagyok szárnyaszegett,
bölcsességben ám nagykövet.
A bagolynak nem fészek kell,
megelégszik faüreggel.
Dobrosi Andrea: Mint a hinta, csalafinta
A bagoly ma oly csintalan,
mikor az ágon hinta van.
Verdes csak, pörög szüntelen,
nagyot huhog a bölcseken.
Dobrosi Andrea: A kedvtelen
Teste mellett bagoly szárnya,
bambul csupán, nincs étvágya.
Pedig a hold, égi kobold,
fényével vacsorát kotort.
Dobrosi Andrea: Ez vagyok én
Szemöldököm szigort áraszt,
a faágon lelek támaszt.
Szárnyam onnan elhív este
egeret fal bagoly teste.
Dobrosi Andrea: Bagolynak lenni jó
Rovar, madár éjjel jöhet,
huhogásom hozzá köret.
Nem kell fészek, jó faüreg,
jól hallanak bagolyfülek.
Kühne Katalin: Éberen figyel
nyitott szemmel ül bagoly koma az ágon
kutatja-keresi a lenti világot
kisegerek nem menekülnek előle
éber madár vacsorája lesz belőle
Kühne Katalin: Csak okosan
Hatalmas szeme villog. A nagy tudós ő lenne?
Ágak közt fürkészik, figyel éjjelente.
Ezért hiszik, ő a doktorok doktora,
ám ezt csak okos tekintete okozza.
A fenti versek itt letölthetők: http://poeta.hu/ingyen/KV46.pdf