1. Kristófné Vidók Margit:
Fény dermed ágra
napsugár olvassza rá
vidám mosolyát,
hófehér remény szökik
hullámzó tó ölébe.
2. Kristófné Vidók Margit:
Tömegben álltam,
láttam elindulsz felém,
megmosolyogtam
mennyire igyekeztél,
míg én elmenekültem.
3. Kristófné Vidók Margit:
Múlik az idő,
mosolyodban születnek
újjá tegnapok,
illatukba olvadva
felhőkkel messze szállok.
4. Kristófné Vidók Margit:
Semmi értelme
ujjat húzni a sorssal,
az utat járva,
légy kegyes a világhoz,
vagy mindig menekülhetsz.
5. Kristófné Vidók Margit:
Nézem a tükröt
milyen idegen az arc,
az ősz lüktető
szépségétől menekülsz,
ámbár újjászülettél.
6. Záruba Károly Valér:
Ha támadhatok,
mást tőlem ne várjatok!
A fal szembe jön,
míg hátulról gonoszok,
s nem hős, áldozat vagyok.
7. Záruba Károly Valér:
Színlelve futok,
Menekülök előled,
Közben remélek,
Hisz’ hamar utolérhetsz,
S így megint hozzád jutok.
8. Gáspár Klára:
Valóság elől
virtuális életbe
menekülsz most el:
ha elhibázod lépted,
a starttól újrakezded.
9. Gáthy Emőke:
Kis motyójukkal
Ködszerű árnyalakok
Úton útszélen
Lélekvesztőn síneken
Túlélés reményében
10. Gáthy Emőke:
Vonatablakban
Suhanó magyar tájak
Vége nincs síkság
Hegyeknek csúfolt dombok
Elöl remény hátul gond
11. Gáthy Emőke:
Lustán köröz fenn
Tán szirti sasok fia
Egerészölyv lent
Még lentebb szöcske szökken
Fél szemmel egymást lesve
12. Horváth-Tóth Éva:
csontfehér felhők,
mint álmok úsznak égen,
szárnyakat képzel,
aki földön maradni
nem mer – inkább menekül
13. Horváth-Tóth Éva:
észre sem vettem
míg előled futottam
hátra sem néztem
a szerelemtől féltem
karjaidba omlottam
14. Horváth-Tóth Éva:
ha szárnyán szikla
repülni madár sem tud
szabad nem lehet
tehetetlen a lélek
míg csak álmokat kerget
15. Horváth-Tóth Éva:
Nem azért megyek,
mert menekülök tőled,
azért megyek el,
mert melletted maradni
már nincs semmi értelme
16. Vermes György:
Téli diszkóból
Emberek menekültek.
Hármat gyászolunk!
Túlságosan is hamar –
Elfelejtünk dolgokat
17. Vermes György:
Születését nem
Kérte, élni nem tud, meg-
Halni nem akar!
Fura szerzet az ember,
Vallásokba menekül!
18. Vermes György:
Igaz menekült
Kér. A hamis próféta-
Álruhában jön,
És még erőszakosan
Kér és követelődzik!
Vermes György:
19. Vermes György:
Menekülésre
Veszem a figurámat-
Futok előled!
Mert ha nem, Te utolérsz –
És akkor nekem annyi!
20. Vermes György:
Ne menekülj el
Élet zivatarjából-
Nem fogsz túlélni!
Kapálózhatsz hosszasan,
Nem fog az érni semmit!
21. Vermes György:
Menekül, mint kit
Seggbelőtt az ármány, és
Menti a bőrét,
De nincs hová szaladni,
Valahová elbújni.
22. Vermes György:
Ne fuss nő után!
Ütközhetsz azzal, aki –
Tőle menekül!
Téged még remény éltet, –
Őt a kiábrándultság
23. Klotz Mária:
Problémák elől
elbújok, így könnyebben
viselem el, ha
azok felgyülemlenek.
Kár, hogy így sem múlnak el.
24. Kutasi Horváth Katalin:
Hova futhatnék,
Mindenhol tükrök néznek
Szembe farkasul,
S mily vadul vicsorítják
A kínos igazságot!
25. Klotz Mária:
Nagy félelmünkben
sürgősen menekülünk
démonjainktól.
Pedig nem is léteznek,
képzeletünkben élnek.
26. Klotz Mária:
gyermekkor sejlik
fekete-fehér fotók
gyűrött lapjain
burok-édes álomkép
anyához menekülés
27. Klotz Mária:
Reggeli kávém
keserű nedvét gyorsan
édesítsd meg már!
Megkeseredés helyett,
ízébe menekülök.
28. Dobrosi Andrea:
mindig is tudtam
a konfliktusok elől
menekülni kell
de nem megfutamodni
azóta boldog vagyok
29. Dobrosi Andrea:
mindene oda
otthon, munka, az élet
romok mindenütt
csak méltósága egész
még azt viszi magával
30. Thesaurus:
Bűnös menekül
Bűntől és bűnhődéstől
Szorul a hurok
Tettéért drágán fizet
Újrakezdés Szonjával
31. Kalocsa Zsuzsa:
Nem menekülhetsz
a saját sorsod elől,
hisz meg van írva,
de belátásod szerint
éld csak az életedet.
32. Kalocsa Zsuzsa:
Elmenekülni
nem tetsző dolgok elől
nem ajánlatos,
félénk emberek teszik,
gondok vele maradnak.
33. Sági Klári:
Menekülnék én,
de hová, merre, minek?
Bújnék előled,
messzi földre utaznék,
hiába, te megtalálsz.
34. Sági Klári:
Szöknék messzire
néha magam elől, de
bárhová bújok,
bárhová menekülök
önmagamra találok.
35. Sági Klári:
Elmenekülni,
más országba költözni?
Én ezt nem teszem,
otthonomat nem hagyom,
itt születtem, itt halok.
36.Kutasi Horváth Katalin:
Elmenekülnék
néha magamtól messze,
ám utolérne
úgyis a gondolatom,
hisz gyorsabb félelmemnél.
37. Holécziné T. Zsuzsa:
Ember gondold át:
ha sorsod elől el nem
is menekülhetsz,
az hogy miként éled meg
a te döntésed. Vigyázz!
38. Szabó Eszter Helka:
Ahol lőnek rád,
onnan menekülni fogsz.
Békéd idegen.
Ki bújtat üldözöttet?
Nem kard nyúl feléd. Közöny.
39. Szabó Eszter Helka:
Gömbölyű földön
Nincs búvóhely, ne fuss el,
Gyökérbe fogózz!
Bazaltba álmodd házad!
Hazád sem menekülhet.
40. Szabó Eszter Helka:
Utolsó könyvem
markolom és rohanok.
Egy drón űz. Messze.
Lesz még napsütötte sáv,
hogy olvassak, békében?
41. Szabó Eszter Helka:
Kiégett emlék.
Ez volt otthonod. Múlt lett.
Főnixként felszállsz.
Óceán partján landolsz.
Megmenekültél? Álom.
42. Petres Katalin:
Dolgozat halmok:
hiába menekülnék,
már esélytelen,
igába hajtom fejem,
türelemért esdeklek.
43. Petres Katalin:
Van menekülés?
Csupán csalóka látszat.
Utolér a Sors.
Elringathatod magad
pár röpke délibábbal.
44. Kisznyér Ibolya:
Fülében szó cseng,
szíve torkában dobog,
verejtéke hull,
üss vagy fuss érzésében,
ára mindegy, szűnjön meg.
45. Kisznyér Ibolya:
Közöny taszítja,
mélyebbre, az örvénybe,
míg fotó készül
a mentőkötél helyett,
együttérzés elveszett.
46. Kisznyér Ibolya:
Szörnyű félelem
tölti ki minden sejtjét,
idegszál feszül,
görcsben az izom, futna,
öleld, mondd: minden rendben.
47. Buday Anikó:
Sötét felhőknek
szél a futára, súgja,
búgja, vihar jő,
kismadár lombos ágon
épp, hogy oltalmat talál.
48. Buday Anikó:
Csend, mi lelkemben
fészket rakott, magányra
vágytam, itt vagyok,
kint zaklatott a világ,
várom a megújulást.
49. Buday Anikó:
Álmomban jöttél
újra felém, szaladtam,
futottam volna,
de az álmom körbezárt,
erős karod ölelt át
50. Jószay Magdolna:
Feladataim
elől nem menekültem
soha, bármilyen
nyűgösnek is éreztem.
Megfelelési kényszer.
51. Jószay Magdolna:
A menekülés
szörnyű rémálmaimban
gyakran utolért.
Életmentő szükséglet
lett akkor az ébredés.
52. Jószay Magdolna:
Megszabadultam.
Zúdulnak mázsás kövek,
s nem is gondoltam,
ilyen jó érzés lesz, hogy
már nem kell menekülnöm.
53. Szabó Eszter Helka:
tavaszi télben
önmaga elől elfut
vakvágányára
cseresznyevirág szirmát
szél sodorja képzeli
54. Keczely Gaby:
Hogyne futnánk el?
Rossz dolgok sokasodnak.
Menekülnünk kell!
Talán, ha lelkünk hinné –,
lesz mód kikerülnünk ezt!
55. Keczely Gaby:
Rossz álom volt csak?
Kivert már a veríték!
Nehéz a súlya
ennek a tehernek, mit
lelkemre akasztottak!
56. Dobó Georgina:
Szeretlek, ezért
Futok előled tova
Ne is lásd szívem
Szenvedéseit miket
Te okozol neki most.
57. Dobó Georgina:
Menekül az őz
Ha a vadász távcsövét
Látja. Eltűnök,
Minden szenvedésemet
Magamba zárva tőled.
58. Dobó Georgina:
Menekül a tél.
Szívem még hóvirágot
Lát az erdőben.
Kékellik az ibolya
Szívem így nem felejt el.