LÉT-SZÍN-TEREK 07.

  1. Szabó Eszter Helka:

Rács zárja a látványt
az ablaksíkba.
Panel lelked
izzad ott.

  1. Szabó Eszter Helka:

Szerelmet sző a szmog
a toronyházak
tetejére.
Utunkra.

  1. Szabó Eszter Helka:

Víztoronyból nézem
templomok szarvát,
egy stadion
haltestét.

  1. Szabó Eszter Helka:

Debrecen az enyém.
Sorra kiköpte
nagy fiait.
Mag vagyok.

  1. Szabó Eszter Helka:

Oskolát karoltak
nádtetős házak.
Sejtették a
nagyvárost.

  1. Szabó Eszter Helka:

Gördeszka. Beton, tér.
Szökőkút a szó.
Vers viharzik.
Mentő bőg.

  1. Szabó Eszter Helka:

Hol maradtál, bárány?
Farkasszagot fúj
hajléktalan
városom.

  1. Szabó Eszter Helka:

Ufó Debrecenben!
Újrahasznosít
sok szemetet.
Zölden ám!

  1. Szabó Eszter Helka:

Robot hozza tálcád,
rajta a sütit.
Város blokkját.
Valódit.

  1. Szabó Eszter Helka:

Lakóparkban élhetsz.
Nincs annál jobb hecc,
hogy te fizetsz
műfüvet.

  1. Szabó Eszter Helka:

Közös költség keres
új díjbeszedőt,
hol házmester
lépett le.

  1. Szabó Eszter Helka:

Látványterv sírból kel.
Építészt pofoz.
Mélygarázsnak
kell még hely.

  1. Szabó Eszter Helka:

Nagyváros. Legenda.
Házmester gyártja.
Kukazsák volt.
Hullafolt.

  1. Szabó Eszter Helka:

Nagyváros pletykáit
a megállóban
térkő nyeli.
Jóllakott?

  1. Szabó Eszter Helka:

Kő karol egy tölgyet.
Szorít a beton.
Szűkük tüdőd,
Debrecen.

  1. Szabó Eszter Helka:

Cívisház, mögötted
lakópark épül.
Szellemeid
elűzték.

  1. Keczely Gaby:

Éjszakai fények
bevilágítják
a sötétet
lelkemben.

  1. Keczely Gaby:

A forgalmat, a zajt
megszelidítve
stresszoldónak
használom.

  1. Keczely Gaby:

Mennyi ember szalad!
Mennek dolgozni.
A pénz sajnos
hatalom.

  1. Keczely Gaby:

A mostani század –
felgyorsult világ.
Megöli a
szépséget!

  1. Keczely Gaby:

A nagyvárosokban
rohanás közben
megy az élet.
Kihagynám!

  1. Keczely Gaby:

Itt a városban a
szomszédomat sem
ismerem meg.
Rohanok!

  1. Keczely Gaby:

Itt a városokban
panelpatkányok
szépen sorban
telelnek.

  1. Takács László:

Toronyházainkban
álmodozásunk
valósággá
válik-e?

  1. Takács László:

Betonfalak között
emberrengeteg
jövőbe néz
van remény.

  1. Takács László:

A zajözönökben
életremények
magas falak
árnyában.

  1. Takács László:

Házerdők mélyében
van még szerelem
talán akad
élet is.

  1. Takács László:

Házak tengerében
betonvirágok
illattalan
csokrai.

  1. Jószay Magdolna:

A nagyvárosokban
az óvárosrész
rejt titkokat
igazán.

  1. Jószay Magdolna:

Óvárosi házak
mesélhetnének…
mennyi-mennyi
legenda!

  1. Jószay Magdolna:

Nagyvárosi éjjel
pazar fényei
élő mozit
játszanak.

  1. Jószay Magdolna:

Panelházak sora
nagyvárosoknál
természetes…
férnünk kell.

  1. Holécziné Tóth Zsuzsa:

Zaj, por, szemét, dugók…
nem vágyom oda!
Kis faluban
élni jó!

  1. Holécziné Tóth Zsuzsa:

Vissza térek még, de
már csak mint vendég.
Nagyváros nem
vonz többé.

  1. Holécziné Tóth Zsuzsa:

Nagyvárosokban az
esti fény csodás!
Nappal szürke,
nem vitás.

  1. Holécziné Tóth Zsuzsa:

Zúg, zsibong a város.
Ez bizony káosz!
Te itt élsz és
szereted?

  1. Kisznyér Ibolya:

Porban, füstben, zajban,
néhány zöld folttal,
rohan, fújtat
a város.

  1. Kisznyér Ibolya:

Éjjel a belváros
szépítő fényben,
mesebeli
látomás.

  1. Kisznyér Ibolya:

Polgári jólétet
remél ki ott él,
kirakat csak
a szép lét.

  1. Záruba Ildikó:

Zuglóban élni jó!
Kertben vén dió
Mókus ugrál
fenn a fán.

  1. Záruba Ildikó:

Kelkáposztaszagú
belvárosi ház
napsütötte
délután.

  1. Petres Katalin:

A történelemben
nem véletlenül
keletkeztek
városok.

  1. Petres Katalin:

Bár nagyvárosokban
nehéz jól élni,
tudatosan
lehetne.

  1. Petres Katalin:

A szülővárosom
nagyváros, nekem
mindörökre
a legszebb.

  1. Petres Katalin:

Ne szídd a nagyvárost!
Előnyeit nézd!
Élhetővé
kell tenni.

  1. Petres Katalin:

Jó vidékre menni,
majd visszatérni
jól szervezett
városba.

  1. Petres Katalin:

A nagyvárosokban
jó lét-szín-terek
teremtése
szükséges.

  1. Petres Katalin:

Vidék és nagyváros
kiegészíti
egymást inkább,
akkor jó.

  1. Szabó Eszter Helka:

Energiabomba
minden nagyváros.
Feltölt, aztán
mélybe vet.

  1. Szabó Eszter Helka:

Foghíjas? Új pótlás
épül óváros
szívébe is.
Passzoló.

  1. Szabó Eszter Helka:

Ha plázát emelnek
város közepén,
elkerülném.
Nem lehet.

  1. Szabó Eszter Helka:

Üzletközpontoktól
úgy zsong a fejem,
mint körhintán.
Nekem sokk….

  1. Szabó Eszter Helka:

Nagytemplom harangját
ipari parkban
hallják? Az Úr
nesztelen.

  1. Szabó Eszter Helka:

Mozgólépcsőn kérdi
Ádám, hogy hol jár.
– Nagyvárosban.
Ki mondja?

55. Szabó Eszter Helka:

Fénytelen karácsony
lesz városunkban?
Madaraink
repülnek?

  1. Horváth-Tóth Éva:

Békés szirmát bontja
a csönd virága,
városoktól
jó messze.

  1. Horváth-Tóth Éva:

A nyüzsgő nagyváros
is tud kihalttá
válni, rosszkor
rossz helyen.

  1. Horváth-Tóth Éva:

Nyüzsgő vörösvértest
vagyok, s keringek
a belváros
szívében.

  1. Horváth-Tóth Éva:

Göndör kacaj koppan
macskaköveken,
éled az éj
városban.

  1. Gáthy Emőke:

Isten megalkotta
a természetet
A nagyvárost
az ember

  1. Gáthy Emőke:

Vakvágányra tévedt
városépítő
akaratunk
Építünk ?

  1. Gáthy Emőke:

„Egyenesítsétek
az úr útjait „
Vonalzókkal?
Aszfalttal ?

  1. Gáthy Emőke:

Átmérőd nő város
Eltárgyiasulsz
Menekülnek
lakóid

  1. Gáthy Emőke:

Isten parancsára
pusztítjuk vajon
mindazt ami
nem város ?

  1. Gáthy Emőke:

Háziasítottam
Sok türelemmel
Cinegepárt
Városban

  1. Gáthy Emőke:

Városi panelbe
Szelídítettem
Díványomra
cinkepárt

  1. Kristófné Vidók Margit:

Szürke panelházak
magányt árasztó
szobáiban,
bánat ül.

  1. Kristófné Vidók Margit:

Nagyvárosok terén
galambok lelke
őriz, múló
szépséget.

  1. Kristófné Vidók Margit:

Égbetörő házak,
gőgösen vallják,
itt te porszem
sem lehetsz.

  1. Kristófné Vidók Margit:

Parkok üde foltja,
a világító
szökőkutak
látványa.

  1. Kristófné Vidók Margit:

Sejtelmes kopogás
kockaköveken,
múlt árnyai
ébrednek.

  1. Kristófné Vidók Margit:

Pár négyzetméteren
boldogság terem,
itt nincs bánat
csak öröm.

  1. Kristófné Vidók Margit:

Télen kopár, tar fák,
ólomszínű ég,
de a remény
bennünk él.

  1. Kristófné Vidók Margit:

Rohanó emberek,
észre sem veszik,
és elszalad
az élet.

  1. Kristófné Vidók Margit:

Szabadságra vágyva,
járd be Budapest
zöld erdőit,
hegyeit.

  1. Kristófné Vidók Margit:

Első találkozás
bizony zajos volt,
a hang éles
zavaró.

  1. Záruba Károly Valér:

Gyönyörű városok
Emberi vágyak
Kényre, kedvre
Sűrítve

  1. Záruba Károly Valér:

Riasztó porfogó
Kőből, betonból.
Vers róla szól:
Városról.

  1. Záruba Károly Valér:

Szellemi életünk
Városokba tűnt.
Kellett nekünk?
Szenvedünk.

  1. Záruba Károly Valér:

Belvárosban dúló
Nyáron a hőség.
Vigyázz, ne légy
Kifulló!

  1. Záruba Károly Valér:

Mint kaptárban méhek,
Városban élnek.
Proletárok,
Vágyálmok.

  1. Szabó Eszter Helka:

Budapesten hol élsz?
Bel- vagy külváros?
Sok városrész,
mégis egy.

  1. Szabó Eszter Helka:

    Budapest, te csodás,
    Türelmed angyal.
    Utam végig
    rohanós.

84. Szabó Eszter Helka:

Metróban ne kérdezd
a szomszédodat.
Otthon tudod,
hogy ki az?

  1. Szabó Eszter Helka:

A Dohány utcában
még otthon voltam.
Cinkotán már
idegen.

  1. Szabó Eszter Helka:

Duna nincs. Pest passzol.
Nem oda Buda!
Nagyvárost rak
puzzle-ból.

  1. Szabó Eszter Helka:

Békásmegyeren élsz.
Panelrengeteg.
Elbitangolt
álmod is.

  1. Szabó Eszter Helka:

A város peremén
egy művészvillát
koldul vágyad.
Elkéstél.

  1. Szabó Eszter Helka:

Rio. Nyomornegyed.
Utad arra visz.
Vakondszemű
lelkek közt.

  1. Szabó Eszter Helka:

Félbehagyott templom.
Barnára sült múlt.
Barcelona,
ez te vagy.

  1. Szabó Eszter Helka:

Delfinek labdáznak
Barcelonában.
Bölcsebbek
vendégnél?

  1. Szabó Eszter Helka:

New York lüktető seb.
A két ikerház
égbe szakadt
kiáltás.

  1. Szabó Eszter Helka:

Ott féltél. Central Park.
Szellem harap, fal.
Nagyvárosod
itt álom.

  1. Szabó Eszter Helka:

Nem bírja New York-ot!
Magasvasút, zaj.
Társa bezzeg
jó alvó!

  1. Szabó Eszter Helka:

Se pénz, se poszt. New York
fosztja reményét.
Tenger szirén.
Leugrik.

  1. Szabó Eszter Helka:

Gettó szögesdrótján
tapos a lábam.
Varsó parkja
kivérez.

  1. Szabó Eszter Helka:

Nyomul. Lőtt seb. Vizes.
Visztulához visz?
Varsóban él.
Film forog.

  1. Szabó Eszter Helka:

Te a Reichstag füstjét
érzed Berlinben.
Én a Spree-nek
halszagát.

  1. Szabó Eszter Helka:

Arany Prága. Sörök.
A Vencel téren
téged várlak.
Felragyogsz.

  1. Szabó Eszter Helka:

Prágában sörözünk.
Károly-hidas éj.
Filmszakadás.
Nem kímél.

  1. Szabó Eszter Helka:

Panel égre mutat.
Lásd jövőd, Prága!
Óvárosom
a vagyon.

  1. Szabó Eszter Helka:

A vár tövébe bújt
egy nyomortanyán.
Világváros,
mégis fél.

  1. Szabó Eszter Helka:

A sarkon egy koldus
húzta, nem vettem.
Hangja elszállt,
Firenze

  1. Szabó Eszter Helka:

Velence. Bús szobák.
Mélység, magasság
taszította
Rioldát.

  1. Szabó Eszter Helka:

nagyvárosban érzem
Magánymindenség
a tömbházak
naptalan

  1. Szabó Eszter Helka:

Nagyvárosok lelke
pulzáló nyüzsgés.
Szív ahogy ver,
bennem él.

  1. Kutasi Horváth Katalin:

Nagyvárosok átka
tömeges magány,
elvetélő
emberség.

  1. Kutasi Horváth Katalin:

Sínre hullt emberség,
eltiport lélek,
kirakati
bábulét.

  1. Kutasi Horváth Katalin:

Kirekesztő gőggel
telezsúfolt busz
elgázolja
a reményt.