LÉT-SZÍN-TEREK 03.

  1. Varga H. Mária:

Forrás kútja csorog,
az éltető víz
nagy melegben,
frissítő.

  1. Varga H. Mária:

Kulacsom merítem
szomjam szüntetem,
forrás vize
hűsítő.

  1. Varga H. Mária:

Őszi lomb körötte,
csobogó éke,
múló időt
idéző.

  1. Varga H. Mária:

A víz mosta téglák
szerte hevernek,
rőt levelek
díszítik.

  1. Gáspár Klára:

Természet csodája
egyszer csak feltör
hogy szomjamat
enyhítse.

  1. Gáspár Klára:

Fekete-erdőben
aprócska forrás
hűs vizéből
folyam lesz.

  1. Gáspár Klára:

Forrás cseppje szalad
hosszú úton át
egészen a
tengerig

  1. Gáthy Emőke:

A hegy örömkönnye
Kristálytiszta víz
Üdíteni
Felbuggyan

  1. Gáthy Emőke:

Békésen csordogál
Majd nagyot zuhan
Partra veti
A halat

  1. Gáthy Emőke:

Szótlanul figyelem
Hogy’ porzik a víz
Öreg forrás
Ifjú hab

  1. Gáthy Emőke:

Patak mellett őznyom
Némán fülelek
Bokor mögül
Gida les

  1. Kristófné Vidók Margit:

Kiszáradt mederben
rozsdás falevél,
friss forrásra
szomjazik.

  1. Kristófné Vidók Margit:

Eredet és kezdet,
forrás melletti
lélekcsendben,
megtisztulsz.

  1. Kristófné Vidók Margit:

Megfáradt vándorok
friss forrás mellett,
felfrissülve
ébrednek.

  1. Kristófné Vidók Margit:

Repedések között
lassan csordogál,
fűszál ringat
zöld reményt.

  1. Kristófné Vidók Margit:

Halkan zúgó csermely
őrzi a forrást,
kutass tovább,
megleled.

  1. Kristófné Vidók Margit:

Patakzó könnyeim
folyóvá válnak,
vihart szítva
tengeren.

  1. Holécziné Tóth Zsuzsa:

Kis őzike lapul
a forrás mellett.
Anyját várja
csendesen.

  1. Holécziné Tóth Zsuzsa:

Fáradt vándor szomját
oltja, megpihen –
forrás mellett
a hegyen.

  1. Holécziné Tóth Zsuzsa:

Forrás mellett kis ház
az erdő mélyén.
Ott boldogan
élhetünk.

  1. Szabó Eszter Helka:

Csodafiú-szarvas
tölgyerdő mélyén.
Vágylak, forrás!
Elapadt.

  1. Szabó Eszter Helka:

Fekete-erdőben
forrás fakadt.
Dunává lett.
Nővé ért.

  1. Szabó Eszter Helka:

Kiábrándít a fal.
Rajta lyuk. Forrás
csorog, iszom.
Friss a víz.

  1. Szabó Eszter Helka:

Régóta gyaloglok.
Veríték csorog.
Végre forrás!
Megváltóm.

  1. Szabó Eszter Helka:

Forrás, hol vagy? Dúdol
egy dalt, míg ballag.
Végre megvan
a Csorsza!

  1. Szabó Eszter Helka:

Forrást fakasztani
a sziklából is –
„taní-tani”
ilyen tett.

  1. Szabó Eszter Helka:

Ne százat lépj eggyel,
Egyet lépj százzal!
Sok-sok forrást
fakasztasz.

  1. Szabó Eszter Helka:

Minden gyermek forrás.
Rajtad áll: ér lesz,
patak, folyam?
Útja van.

  1. Domokos Edit:

Forrás mellett ülök,
vizéből iszom,
csobogása
felüdít.

  1. Domokos Edit:

Erdő közepében
madárcsicsergés.
Forrás mellett
pihenek.

  1. Domokos Edit:

Forrás mellett Veled…
Kezedből iszom
hűs vizéből –
Szeretlek!

  1. Kisznyér Ibolya:

Forrás felett lebeg,
angyalszárnyú lét
élet és víz
csodája.

  1. Kisznyér Ibolya:

Pisztrángok játszanak
édes vizében,
a szabad lét
szépséges.

  1. Kisznyér Ibolya:

Forrás csobogása
mélázni késztet,
az Eredet
titkáról.

  1. Szabó Eszter Helka:

Megbízható forrás.
Meg is leltelek,
enyhet adó
idézet.

  1. Szabó Eszter Helka:

Ronyva magyar partján,
szlovákon szaladsz?
Forrásod, lám,
ugyanaz.

  1. Szabó Eszter Helka:

Csoda a lét. Forrás.
Merre visz utad?
Búvópatak?
Te döntesz.

  1. Szabó Eszter Helka:

Légy forrás, enyhítő,
reményt adó víz.
Feltörő idő.
Ebben higgy!

  1. Szabó Eszter Helka:

Források tűntek el
bazalthegyekről.
Nincs víz, vándor!
Tó? Távol.

  1. Jószay Magdolna:

Minden túra éke
üde, friss forrás.
Inni, arcot
hűteni.

  1. Jószay Magdolna:

Palackodat töltsd fel
friss forrásvízzel.
Jól szolgál majd,
meglátod.

  1. Jószay Magdolna:

Éltető forrásvíz.
Nagy öröme ez
turistáknak.
Ki ne hagyd!

  1. Szabó Eszter Helka:

A bazalthegy kútja
forrást szipolyoz.
Presszóterasz.
Kiülhetsz.

  1. Szabó Eszter Helka:

Macskás-forrás mentén,
gyertyánfák alatt
hímzett jövőnk
szétszakad.

  1. Szabó Eszter Helka:

„Forrás partján hasal
egy pásztorgyerek.”
– Dehát ez giccs!
– Ő azt fest.

46. Szabó Eszter Helka:

Az utolsó forrás
dönt: marad a föld
alatt, ne lásd!
Az nem gáz.

  1. Szabó Eszter Helka:

Nem fakad több forrás.
Égett bőr a föld.
Nem ihatsz ott
friss vizet.

  1. Szabó Eszter Helka:

Fenntartható jövő?
Őrizz meg tisztán
minden forrást!
Már késő.

  1. Szabó Eszter Helka:

Forrás kisasszony vár.
Uram, nyújtsd ajkad!
Szomjad oltom
holtomig.

  1. Szabó Eszter Helka:

Erre a patak, Séd.
Megváltó vizét
míg ihatod,
nen halott.

  1. Szabó Eszter Helka:

Nézd, a Burnót patak
ott ered, Henyén!
Ábrahámhegy?
Szomjú csók.

  1. Petres Katalin:

Forrás vize mellett
Villon szomjan halt,
tűzben égve
vacogott.

  1. Petres Katalin:

Meríteni mindig
tiszta forrásból,
megőrizni
önmagunk.

  1. Petres Katalin:

Forrás vize mellett
a szomjazóknak,
sose feledd,
adnod kell.

  1. Petres Katalin:

Tiszta forrásokat
fellelni muszáj,
hisz gyérülnek
egyre már.

  1. Keczely Gaby:

Patakká szélesül
a pajzán forrás,
tisztán csobban
friss vize.

  1. Keczely Gaby:

Előtör a forrás
a patak bővül
folyik tovább –
szélesül.

  1. Kutasi Horváth Katalin:

Hogyha szomjan halunk
a forrás mellett,
merre tarthat
patakunk?

  1. Kutasi Horváth Katalin:

Ahol forrás ered,
remény virágzik,
patakzik már
a jövő.

  1. Kutasi Horváth Katalin:

Felbugyoghat múltunk,
forrásunk dalol,
békítgeti
szívemet.

  1. Kutasi Horváth Katalin:

Felfakadt bánatod,
táplálja búmat.
Ki nem apad
sohasem.

  1. Kutasi Horváth Katalin:

Hűsítő vizednek
köszönhetően
felfrissülhet
végzetem.

  1. Kutasi Horváth Katalin:

Erdő mélyén fakadsz,
utat törsz talán,
s hozzám folyhat
bánatod.

  1. Buday Anikó:

Forrás mellett szomjas
vándor enyhülést
keresve itt,
szomjat olt.

  1. Buday Anikó:

Szomját oltó lányka
forrás mellett áll,
tüneményt lát,
Máriát.

  1. Buday Anikó:

Forrás felett tábla,
„Csodatévő víz”!
betegnek jó,
gyógyító.


Keczely Gaby:

A patak mellett
él a levegő.
Tiszta vize
csillogó

Szabó Eszter Helka:

Milyen üzemmódban
ücsörgök én itt?
Vágyam viszi
patakvíz.

Szabó Eszter Helka:

Pisztrángot partodon.
nem lesek. Futok
halálomba,
patakom.

Szabó Eszter Helka:

Folyton azt a követ
fonja be a víz.
Patak copfja,
ékköved.

Szabó Eszter Helka:

Kiülni partodra,
dúdolni csended.
Elringatni,
pataklány.

Horváth-Tóth Éva:

Patak mellett ülök,
köröttem erdők
csöndje, mesét
mond a víz.

Horváth-Tóth Éva:

Patak mellé teszem
szívem, és hagyom,
mossa messze
bánatom.

Horváth-Tóth Éva:

Fűzfák sorakoznak
a patak mellett,
hűs sóhajuk
belehull.

Horváth-Tóth Éva:

Nád közé szél szalad,
rigódalt kerget,
és csipkét varr
a vízre.

Dobó Georgina

Húsvétonként régen
Egy patak mellett
Táborozott
A család.

Jószay Magdolna:

Beszédes kis patak
nyugalmat áraszt.
Elálmosít
dallama.

Jószay Magdolna:

Sokáig a patak
mellett haladtunk.
Nem volt kedvünk
elhagyni…

Jószay Magdolna:

Életmentő patak
a nagy hőségben.
Lábáztatás
végtelen.