LÉT-SZÍN-TEREK 05.

  1. Kristófné Vidók Margit:

Meredélyek között
szelíd lankáit
nevelgeti
hegyorom.

  1. Kristófné Vidók Margit:

Magas sziklaszirtek
ölében csillan
kék tengerszem
szépsége.

  1. Kristófné Vidók Margit:

Hófehér sziklákon
lávafolyamként
szökken a vágy,
zöld réteken.

  1. Kristófné Vidók Margit:

Végtelen csúcsokon
hófehér sapka,
virágmező
ölükben.

  1. Kristófné Vidók Margit:

Bércek felett szél zúg
a mélybe hullva,
völgy ölében
csendesül.

  1. Kristófné Vidók Margit:

Opálköd lebegés
a hegyek ölén,
emlékeink
őrzője.

  1. Kristófné Vidók Margit:

Hegyek végtelenjén
csendszimfónia
ringatózva
alászáll.

  1. Horváth-Tóth Éva:

Hegyek ölén felhők,
mint hószín szoknyák
lágy csipkéi
libbennek.

  1. Horváth-Tóth Éva:

Puha dombok, völgyek,
hegycsúcsok, lankák
a nő, öle
felemészt.

  1. Horváth-Tóth Éva:

Skarlát napot ringat
ölén a hegylánc,
felhőivel
takarja.

  1. Horváth-Tóth Éva:

Mint hegy ölén a tó
ragyog, úgy fénylesz
szívem felett,
nyakékem.

  1. Horváth-Tóth Éva:

Hegy tetején halk
visszhang rezonál,
hallom benne
hangodat.

  1. Horváth-Tóth Éva:

Hegyi út porában
maradt egy lábnyom.
Őrzi, mint én
emléked.

  1. Záruba Károly Valér:

Hegyek völgyek között
Vonat zakatolt,
S a versíró
Gyerek volt.

  1. Záruba Károly Valér:

Két hegy kell legalább,
Mely völgyet képez,
Ölről akkor
Beszélhetsz.

  1. Szabó Eszter Helka:

Bazalthegyem, hálám
kikoptatott kő.
Amíg te vagy,
én vagyok.

  1. Szabó Eszter Helka:

Vízmosta völgyedben,
Fülöp-hegy, féltem.
Gyökérkígyók
szemeztek.

  1. Szabó Eszter Helka:

A hegyen kilátó.
Fákat irtottak,
hogy a tóra
leláthass.

  1. Szabó Eszter Helka:

A csúcs fölöttem lesz,
amíg csak élek.
Mindig akad
kihívás.

  1. Szabó Eszter Helka:

Mallory-t faggatták:
a Csomolungmát
miért mássza?
„Mert ott van.”

  1. Szabó Eszter Helka:

Hegynek fel, hegynek le.
Útjaid rónám.
Akkor lennék
talán fitt.

  1. Szabó Eszter Helka:

Nordic walking. Botok.
Elűznek vadat.
A hegy marad.
Ki boldog?

  1. Szabó Eszter Helka:

Hegyi túra után
kipirult csapat.
Vonatra száll.
Fáradtak.

  1. Szabó Eszter Helka:

Kápolnához vezet
a hegyi ösvény.
Imádkozom
erdőmért.

  1. Szabó Eszter Helka:

Matterhorn. Égig ér.
Szarva döfködi
a felhőket.
Jó játék.

  1. Szabó Eszter Helka:

Bazaltba szelídül
a vulkán vágya.
Kürtőd szélén
koldulok.

  1. Szabó Eszter Helka:

isteni ajándék
a hegy az ösvény
taposása
az enyém

  1. Szabó Eszter Helka:

Tengerszem égre néz.
Reményért rebeg.
Hegykaréjok
ölelik.

  1. Szabó Eszter Helka:

Bazaltba boltozva
mormolom imám.
Itt, a hegyen
béke van.

  1. Szabó Eszter Helka:

Megfosztasz magadtól.
Tanúhegy, hallgatsz.
Mondhatatlan,
amit látsz.

  1. Szabó Eszter Helka:

Forrongott itt minden.
Tanú vagy rá, hegy.
Anyák könnye
bazalt lett.

  1. Szabó Eszter Helka:

Feljebb, egyre feljebb
háglak, Badacsony.
Kilátásod
ajándék.

  1. Szabó Eszter Helka:

Turistahad tapos.
Járja útjaim.
Hátam végvár
otthona. .

  1. Szabó Eszter Helka:

Mocsár védett engem
török seregtől.
Rajtam a vár
mementó.

  1. Szabó Eszter Helka:

Becsaptál, Szigliget!
Kicsinek látszol.
Hegyed mégis
meredek.

  1. Szabó Eszter Helka:

Szent György-hegy gerincén
sosem felejtem
a kőomlást.
Lomb rejti.

  1. Szabó Eszter Helka:

Badacsony koporsó.
Mi hát a való?
Árnya vízen
háromszög.

  1. Szabó Eszter Helka:

Csúcsos tanúhegyek
árnyék cirmosa
vízre vetül.
Bújócska.

  1. Győri Nagy Attila:

felhőkkel randizó
keménykötésű
óriásként
büszkén áll

  1. Győri Nagy Attila:

megtörve a szelet
a szikla az úr
nem izzadva
nem fázva

  1. Győri Nagy Attila:

lesajnálhatsz fentről
mégis megmászlak
köszöntelek
majd büszkén

  1. Győri Nagy Attila:

kis tengerszem szorult
a sziklák közé
életteli
csodaként

  1. Győri Nagy Attila:

óriás lábánál
zöldell a mező
óvja őt a
szelektől

  1. Gáthy Emőke:

hegy ölén völgy völgyben
távol és közel
szederbokor
magában

  1. Gáthy Emőke:

őseid siratod
kis magonc fenyő
kies völgyben
kő csak kő

  1. Kalocsa Zsuzsa:

Életre kelnek a
kéklő hegyek és
az ölében
elszunnyad

  1. Kalocsa Zsuzsa:

Fent a magasságban
a hegyek ölén
árván tekint
a gyopár

  1. Kalocsa Zsuzsa:

Sziklaszirt tetején
szomorú fenyő
hegyek ölén
lengedez

  1. Kalocsa Zsuzsa:

Magányos szirti sas
a hegyek ölén
les a völgybe
pockot” lát

  1. Kalocsa Zsuzsa:

Hegyek ölén moha
zöldje tündököl
egy nyáron át
selyemágy

  1. Holécziné Tóth Zsuzsa:

Tengerszem a hegyek
ölén: tiszta, mély.
Partján élni
lenne jó.

  1. Holécziné Tóth Zsuzsa:

Bánatom feledem,
nélküled járom
hegy-völgy mélyét:
új út vár.

  1. Holécziné Tóth Zsuzsa:

Hazatértem. Itt, e
völgyben majd békét
lelek. Magány
sem riaszt.

  1. Holécziné Tóth Zsuzsa:

Hegyek ölén kicsi
falu, ottan él
a nagymamám.
Csodás hely!

  1. Kutasi Horváth Katalin:

Lankák és hegycsúcsok
rabul ejtenek,
árnyas utak
suttognak.

  1. Kutasi Horváth Katalin:

Szurdokok varázsát,
völgyek rejtélyét
kilátóid
feltárják.

  1. Kutasi Horváth Katalin:

Hegyeknek gerincén
óriás lehetsz,
lelked emel
egekig.

  1. Kutasi Horváth Katalin:

Összeér az éggel
néhány vágy-orom,
csókolóznak
a felhők.

  1. Kisznyér Ibolya:

Fenséges hegyeken
titokzatos csend,
átöleli
szép völgyét.

  1. Kisznyér Ibolya:

Hegy csúcsán hó csillan,
ölén zöld a lét,
tiszta légben,
üde folt.

  1. Kisznyér Ibolya:

A völgy biztonsága
a hegy nyugalma,
ha szirt mozdul,
ingatag.

  1. Kisznyér Ibolya:

Fennkölt hidegsége
a tél szépsége,
jégvirágot
kályha old.

  1. Jószay Magdolna:

Csodálatos élmény
elmélyedni a
hegyek ölén,
lazulni.

  1. Jószay Magdolna:

Hegyek ölén járva
megtapasztaljuk,
milyen aprók
is vagyunk.

  1. Jószay Magdolna:

Hegy öle és csúcsa
újra és újra
jó kis túra,
nyugalom.

  1. Jószay Magdolna:

Hegyek ölén sokszor
megérintenek
felemelő
érzések.

  1. Petres Katalin:

Hegyek ölén bújnak
mély völgyekben
apró falvak
csendesen.

  1. Petres Katalin:

Hegyek ölén regék,
mondák, legendák
üzenete
rejtőzik.

  1. Petres Katalin:

Hegyek ölén szunnyad
múltnak varázsa,
erdők rejtik
jövőnknek.

  1. Petres Katalin:

Hegyek ölén dúdol
Természet anya
altató dalt,
álmodjunk.

  1. Petres Katalin:

Hegyek ormán, ölén
túrázni csodás,
lét lényegét
megleled.

  1. Takács László:

Fel a csúcsra törve
csoda van benned
én a törpe
felnézek.

  1. Takács László:

Felül kopár a táj
lent virágmezők
illata száll
nagy hegyek.

  1. Takács László:

Csúcsod fényben ázik
szül sok költeményt
tekinteted
rám veted.

  1. Takács László:

Hegyem vagy, csodállak
tekintélyt adó
messze nézek
csúcsodról.

  1. Takács László:

Földnek aurája
életek ágya
tebenned él
szép hegyem.

  1. Buday Anikó:

Hegyek ölében egy
apró faluból,
harangzúgás
hív haza.

  1. Buday Anikó:

Sír a lelkem, egy szép
emlék járja át,
hegy ölében
élt anyám.

  1. Buday Anikó:

Nagy hegyek ölében,
vidám hangulat,
szüretre jár
az idő.

  1. Buday Anikó:

Hegyek ormáról néz
fürkészve egy sas,
lent a mélyben
nyúl szalad.