LÉT-SZÍN-TEREK 09.

  1. Horváth-Tóth Éva:

Madár kitárt szárnya
híd az ég és föld
között, könnyed
lebbenés.

  1. Horváth-Tóth Éva:

A szeretet örök
kötelék az ég
és föld között:
lélek-híd.

  1. Horváth-Tóth Éva:

Bizalom-híd épült
őszinteségből
kettőnk közé
mostanra.

  1. Horváth-Tóth Éva:

Ha álmaidhoz nincs
híd, te ne csüggedj,
növessz hozzá
szárnyakat!

  1. Horváth-Tóth Éva:

A móló lehetett
volna híd is, de
menet közben
feladta.

  1. Kisznyér Ibolya:

Zúgó patak felett,
fából, kecses híd,
romantikus,
régi kép.

  1. Kisznyér Ibolya:

Összeköt, elválaszt,
búcsú vagy remény,
ki átsétál
tudja már.

  1. Kisznyér Ibolya:

Középen áll, zavart,
testbeszéde dúlt,
örvénybe néz,
lent a vég..

  1. Szabó Eszter Helka:

Tisza-hídon robog
a vonat velem.
Már apadnak
a napok.

  1. Szabó Eszter Helka:

„Keskeny a híd rajta…”
Összeköt-e még
unokáddal
e nóta?

  1. Szabó Eszter Helka:

Általmennék én a
Tiszán – a hídon.
Fotóználak,
szőkeség.

  1. Szabó Eszter Helka:

Tisza hídján álltam,
páromat vártam.
Fénycsóva hullt,
örvény bújt.

  1. Szabó Eszter Helka:

Hortobágyi hídra
szürke hullám csap.
Szállásra fut
a csorda.

  1. Szabó Eszter Helka:

Lópatkók dobolnak
Hortobágy hídján.
Karikások
kísérik.

  1. Szabó Eszter Helka:

Masszív hídján állok.
Hortobágy, vized
női lelket
rejteget.

  1. Szabó Eszter Helka:

Minden napfelkeltét
rettegve néztek.
Kilenclyukú?
Nem gyönyör.

  1. Szabó Eszter Helka:

Éj Dallam mámora.
A zenész mosolya
Károly-hídi
fényt hinti.

  1. Szabó Eszter Helka:

Felégetett hidak
lélekharcodban.
Rom vagy alap?
Tőled függ.

  1. Gáthy Emőke:

Emlékezetünk híd
Múltunk jelenünk
Két partja közt
Jövőnk ?

  1. Gáthy Emőke:

Interkultúrális
Hidakat épít
Kína nyelvén
Magyar lány

21. Gáthy Emőke:

Dübörög a jelen
Neved viselő
Árpád vezér
Hidunkon

22. Gáthy Emőke:

Kevély műemlék híd
Vagy deszkapalló
Diadalív
Mély felett

  1. Szabó Eszter Helka:

Folyton félek hídon.
Mondhatják, stabil.
Mégis miért
ingatag?

  1. Szabó Eszter Helka:

Jelképes kötelék
minden egyes híd.
Más világok
felé nyit.

  1. Szabó Eszter Helka:

Egy labrador háta
híd, lélek íve.
Vakot vezet
látókhoz.

  1. Szabó Eszter Helka:

Eszperantó-hidat
Szentesen találsz.
Megszólalnod
neked kell.

  1. Szabó Eszter Helka:

Hetvenegy hidat letsz
Szentes vizein.
Kész Velence
e város!

  1. Szabó Eszter Helka:

Hídon ébredtem fel.
Bernben türkiz víz.
Mély és tiszta.
Reményt visz.

  1. Szabó Eszter Helka:

Áthajolok rajtad,
Rozoga korlát.
Békás-tó lett
otthonom.

  1. Szabó Eszter Helka:

Szent Mihály hídján
halálló üget.
Folyóvíz ver
gyűrűket.

  1. Szabó Eszter Helka:

Öngyilkosok hídja –
mondják Margitra.
Kicsiny korlát.
Nincsen gát.

32. Szabó Eszter Helka:

Juhász Gyula hídon
kap hírt: van kötet!!!
Halált halaszt
hirtelen.

  1. Kristófné Vidók Margit:

Jövőbeli álmok
hosszú hidakon,
korlátokba
ütköznek.

  1. Kristófné Vidók Margit:

Tátongó mélységben
remény- hidakon
égbe törnek
fohászok.

  1. Kristófné Vidók Margit:

Földet átölelő
szeretethídon
szivárványfény
csillan fel.

  1. Kristófné Vidók Margit:

Hidak összekötnek,
szétválaszthatnak
embereket,
örökre.

  1. Kristófné Vidók Margit:

Szúette fahídon
percegő idő,
vele álmok
tűnnek el.

  1. Kristófné Vidók Margit:

Rőzselángú alkony
Rákóczi hídra,
hősök vérét
szórta szét.

  1. Kristófné Vidók Margit:

Bíborszín hajnalok
rózsafényt szőnek,
hídpillérek
kövein.

  1. Kristófné Vidók Margit:

Múltbeli emlékek
hosszú hidakon,
összekötik
életünk.

  1. Kristófné Vidók Margit:

Örvénylő víz felett
bánat és öröm,
lélekhídon
reményt hint.

  1. Kristófné Vidók Margit:

Fahíd réseiben,
őszi szerelem
elvirágzó
hajtása.

  1. Kristófné Vidók Margit:

Hit épít hidakat
örvények felett,
békét hintve
világra.

  1. Kristófné Vidók Margit:

Örvénylő bánaton,
öröm-pillanat
sors utadra
Fényhidat sző.

  1. Kristófné Vidók Margit:

Ég és föld között
csak az igaz hit
képes, hidat
építeni.

  1. Szabó Eszter Helka:

Margit-hídon mentünk.
Meddő vita volt.
„Dunába dobd
tagkönyved!”

  1. Szabó Eszter Helka:

Egyszer videóztam.
Lánchídon robog
velem a busz.
Tegnapok.

  1. Szabó Eszter Helka:

Az az oroszlános? –
kérdi egy pesti.
Én is tudom,
Lánchíd az.

49. Szabó Eszter Helka:

Lánchíd oroszlánja,
vicsorogj rá a
háborúra!
Békén ülsz.

  1. Szabó Eszter Helka:

Németet és magyart
Lánchíd köt össze.
Oroszlánok
vigyázzák.

  1. Szabó Eszter Helka:

Petőfit a hídon
szemtanú.látta.
Futott. Ő volt?
Ő vagy más.

  1. Szabó Eszter Helka:

Legendát keresnek
Petőfi hídján.
Meglelik más
hidakon.

  1. Szabó Eszter Helka:

Rozoga hídon fut
Petőfi fel, fel…
Parnasszusra.
Lelkünkig.

  1. Szabó Eszter Helka:

„Petőfi a hídon”
Onnan zeng szava.
Banner Zoltán
szavalja.

  1. Szabó Eszter Helka:

Vasúti hidakon
kattogok én is.
A víz elfut
előlem. .

  1. Záruba Károly Valér:

Technika csodája
Teret kitárja
Híd összehoz
Egymáshoz

  1. Záruba Károly Valér:

Ne verjél rossz hidat,
Mert megtámadhat
Hamis barát
Azon át.

  1. Záruba Károly Valér:

Minden hídra kéne,
Talán elférne,
Találkapont
Középre!

  1. Záruba Károly Valér:

Hidat fel ne égess!
Bizony szükséges
Magad mögött.
Szerfölött!

  1. Záruba Károly Valér:

Egy egyszerű kötél,
Mit hídként használsz,
Néha megér
Egy próbát.

  1. Záruba Károly Valér:

Avassunk új hidat!
Költőnk bólogat:
Tedd dolgodat,
Fojtogasd!

  1. Jószay Magdolna:

Kilenclyukú hídját
többször bejártam.
Hortobágyot
kedvelem.

  1. Jószay Magdolna:

Régi fahidaknál
tó fölé hajló
szomorúfűz
hajladoz’.

  1. Jószay Magdolna:

Híd alatt hullámzik
lustán a folyó.
Kívánkozna
vászonra…

  1. Jószay Magdolna:

Eger-patak hídja
mindig otthonos.
Árnyékomat
figyelem.

  1. Jószay Magdolna:

Túlsó partra vezet.
Néha kell, tudom.
Szeretem a
hidakat.

  1. Holécziné Tóth Zsuzsa:

Csonka híd. Egy szörnyű
háborús emlék.
Újat kellett
emelni.

  1. Holécziné Tóth Zsuzsa:

Esztergom szép hídja
Két országot köt
össze. Szoktam
átjárni.

  1. Holécziné Tóth Zsuzsa:

Esztergomban szokott
Hídi vásár is
lenni, ősszel
a hídon.

  1. Holécziné Tóth Zsuzsa:

Hidakról csüngő sok
tüzijátéknak
fénye festi
a vizet.

  1. Holécziné Tóth Zsuzsa:

Hidakon sétáló
turisták között
Rongyos koldus
kéreget.

  1. Keczely Gaby:

Lenézek a hídról,
ott lenn a mélyben
csupa-csupa
csillogás.

  1. Keczely Gaby:

A hidakon későn
az esti fények
uralkodnak
csendesen.

  1. Keczely Gaby:

Jó lesz, ha a hidak
már bennünket is
összekötnek
örökre.

  1. Keczely Gaby:

Ha a hídon megyek
elém tárulhat
a mélység és
messzeség.

  1. Keczely Gaby:

A hídról látható
a panoráma,
ahová csak
tekintesz.

  1. Petres Katalin:

A Szabadság hídról
régen etettük
a sirályokat
boldogan.

  1. Petres Katalin:

Átkelni hidakon
mindig imádok,
összekötnek
partokat.

  1. Petres Katalin:

Építsünk hidakat!
Minden akadályt
legyőzhetünk
könnyebben.

  1. Petres Katalin:

Lerombolt hidakat
fel kell építeni
a békéért
mindenképp.

  1. Kutasi Horváth Katalin:

    Átível tudatunk
    időn és téren,
    lélekhídunk
    oly erős!
  2. Kutasi Horváth Katalin:

Múltunkat látjuk még,
jövőnk kutatjuk,
Mirabeau-híd:
jelenünk.

  1. Kutasi Horváth Katalin:

Hidat építhetünk
ellenségünkhöz,
de eljutunk
szívéig?

  1. Kutasi Horváth Katalin:

Hídavatás készül,
leszentül napunk,
tömegsírba
hanyatlunk.

  1. Kutasi Horváth Katalin:

Hidakat robbantunk,
szakadék tátong
mindannyiunk
között már!

  1. Kutasi Horváth Katalin:

Bár összetörhetek,
végiggurulok,
s felavatom
hidunkat.