LÉT-SZÍN-TEREK II. 10.

  1. Kalocsa Zsuzsa:

Padláson távcsövön
kíváncsiskodok,
végtelenben
elveszek

  1. Klotz Mária:

Fent a padláson él
régmúlt hagyaték.
Kincsesbánya,
kacat-tár.

  1. Szabó Eszter Helka:

Tavat láttunk volna
onnan, felülről.
Tetőterünk
nem lett kész.

  1. Kisznyér Ibolya:

Sejtelmes hangulat,
sóhajtó lépcső,
titkok vára
gyermeknek.

  1. Dobrosi Andrea:

A padlásra mentem,
ahogy a Mama –
nekem dagad
most ruha.

  1. Horváth-Tóth Éva:

Ígéreteiddel
padlásom tele,
már nem hiszek
szavadnak.

  1. Szabó Eszter Helka:

Padlássöprés. Emlék?
Ávós lépte döng.
Felriad még
álmában.

  1. Sági Klári:

Régen sonka, kolbász
lógott gerendán,
a padláson
kiszáradt.

  1. Petres Katalin:

A padláson régen
régi bútorokból
berendeztük
rejtekünk.

  1. Záruba Ildikó:

Szovjetkatonáktól
Galambpadláson
Édesanyám
jól elbújt.

  1. Szabó Eszter Helka:

Mennyi kincs hevert ott!
Negyvennyolcas képek.
Nagy szakajtók.
Padlás volt.

  1. Jószay Magdolna:

Kiskorunkban sokat
játszottunk házak
padlásain.
Élmény volt.

  1. Dobrosi Andrea:

Sosem volt padlásunk,
a pókhálókat
onnan hozták
le talán.

  1. Klotz Mária:

Áporodott szagok,
kacattenger,
felidézi
a múltat.

  1. Kutasi Horváth Katalin:

Tele van a padlás
kéziratokkal.
Megemészti
az egér?

  1. Záruba Károly Valér: Padlás

Régi bérház-padlás.
Akadályterep
s poros piszok
uralma.

  1. Szabó Eszter Helka:

Odafentről hallom,
diót gurigáz.
Felébredek.
Nincs padlás.

  1. Klotz Mária:

Engem nem vitt fel a
padlásra, csak a
dagadt ruhát.
Anyukám.

  1. Szabó Eszter Helka:

Tapasztott sárpadlón
dübög a csizma.
– Hol a kolbász?
– Padláson?

20. Klotz Mária:

összekötő kapocs
létra és padlás
külön világ
felérve

  1. Szabó Eszter Helka:

Padlás gerendáján
lógtak a fürtök.
Éléskamránk
múlttá lett.

  1. Záruba Ildikó:

Konyhamennyzeten
mutatta mamám
géppuskacső
nyomatát.

  1. Szabó Eszter Helka:

Nagyapám padlásán
csempét találtam.
A gyűjtőknek
még érték.

  1. Klotz Mária:

Padlás musicalt a
szép Vígszínházban,
rekord számban
nézik meg.

  1. Szabó Eszter Helka:

Belül még ott zümmög
a padlás csendje.
Gépzaj ébreszt,
nem kuvik.

  1. Szabó Eszter Helka:

Lapostetős házak.
Minek ma padlás?
Lomok lettünk
magunk is.

  1. Szabó Eszter Helka:

Vizsgálták a padlást.
Bemérték: erős.
Több életet
elbír majd.

  1. Horváth-Tóth Éva:

Szívem padlásának
kopott kincse vagy,
mindig őrzöm
emléked.

  1. Szabó Eszter Helka:

Toporzékolok, mert
kincset akarni
sosem késő.
Nincs padlás.

  1. Klotz Mária:

sebek tépődnek fel
padlás dohában
meghökkentő
matatás

  1. Horváth-Tóth Éva:

Égkék padlás a menny,
nap sugara kincs
odafent, Isten
őrzője.

  1. Szabó Eszter Helka:

A költő padlásán
galambszó repül.
Tengerre lát
a lélek.

  1. Horváth-Tóth Éva:

Kosárnyi kacat közt
padlás kis kincse
csorba csésze,
szép emlék.

  1. Dobrosi Andrea:

A padlás sötétje
a “valamire
még jó lehet”
dolgoké.

  1. Klotz Mária:

Padlás mélységében
por, lom, pókháló
emlékeztet,
ősökre.

  1. Kalocsa Zsuzsa:

Pókhálós gerenda
sonkát-kolbászt tart
ínycsiklandó
élelem

  1. Dobrosi Andrea:

“A padlás” musical
Fényév távolság
című dalát
hallgatom.

  1. Gáthy Emőke:

sárgult oklevelek
kupa érmek díj
került elő
padlásról

  1. Horváth-Tóth Éva:

Pókfonál közt pihen
lom-boglyában múlt,
kévékben áll
sok emlék.

  1. Szabó Eszter Helka:

Nagyapám pisztolyát
sokat kerestem
a padláson.
Nem lett meg.

  1. Kalocsa Zsuzsa:

Gyermeknek játszóhely
régi kacatok,
kincsek között
megbújik

  1. Kalocsa Zsuzsa:

Padlás tárolóhely
búza és árpa
közt, naspolya
megpuhul

  1. Klotz Mária:

Padlás rejtelmei:
titokövezet,
meglepetés,
emlékek.

  1. Záruba Károly Valér:

Tetőtér, nincs padlás.
Sok kacatomnak
nincs már helye
sehol sem.

  1. Sági Klári:

Nem használt kacatok
kikötőhelye
leginkább a
padlástér.

  1. Kalocsa Zsuzsa:

Padlás beépítve
családi fészek
új házasok
otthona

  1. Kutasi Horváth Katalin:

Csoda teremhet meg
padlásainkon,
emelkedjünk
fel hozzá!

  1. Sági Klári:

Néprajzkutatóknak
kincsesbánya az,
padlásokon
ott a múlt.

  1. Keczely Gaby:

Padláson kacatok
jelzik az időt.
Érték volt ez
régesrég.

  1. Kisznyér Ibolya:

Finom por ücsörög
fent a tárgyakon,
majd kiderül
kincs vagy lom.

  1. Keczely Gaby:

Ha fölmegyek újra,
vár sok ócskaság.
Elmélázok
a múltról.

  1. Gáspár Klára:

Hálójából kiles
padláson a pók.
Megzavartam
nyugalmát.

  1. Záruba Károly Valér:

Vizsgálgatva nem más,
bizony, a padlás,
mint nagy rakás
elmúlás.

  1. Keczely Gaby:

Mit talál a vándor?
Mi lom, neki kincs!
Fedezd fel az
értéket!

  1. Kisznyér Ibolya:

Aszalódó gyümölcs,
búzában körte,
téli csodák
rejteke.

  1. Gáspár Klára:

Padláson kutatok:
zsákok, dobozok,
elfeledett
kacatok.

  1. Jószay Magdolna:

Felfedezéseink
a padlásokon
mennyi titkot
rejtettek!

  1. Holécziné Tóth Zsuzsa:

Mici cica szeret
Padlásra szökni.
Kis egeret
keres ott?

  1. Jószay Magdolna:

Korhadt létrán másztunk
fel a pókhálós,
titokzatos
padlásra…

  1. Kutasi Horváth Katalin:

Padlásról néz az ég
be a házunkba,
csak ne sírjon
érettünk…

  1. Gáspár Klára:

Nyikorgó létrámon
csak egyre feljebb.
Felhőkig ér
a padlás.

  1. Klotz Mária:

Padlásom sötétjét
emlékek fénye
ragyogja be.
Kincsestár.

  1. Holécziné Tóth Zsuzsa:

Játszani bújtunk a
padlásra, jó volt
ott rejtőzni.
De rég volt!

  1. Petres Katalin:

Régi kacatok közt
kincsek rejlenek
a padláson,
csak kutasd!

  1. Kutasi Horváth Katalin:

Padlás híján szekrény,
szekrény híján polc.
Hogyha polc sincs?
Kitartás!

  1. Szabó Eszter Helka:

Padlástalan terek
már nem kellenek.
Kincsre várok
még mindig.

  1. Klotz Mária:

Anyukám padláson
teregetett, szép
tiszta volt még
akkortájt.

  1. Záruba Ildikó:

Pont ott bújt el Anyám.
Fenyegetőzött,
szerencsére
nem lőtt föl..

  1. Szabó Eszter Helka:

Dagadt ruhák helyett
engem sem vitt fel.
Padlástalan
bolyongok.

  1. Holécziné Tóth Zsuzsa:

Régi porcelánok,
kinőtt kis ruhák
várják ott fenn
Sorsukat.

  1. Kutasi Horváth Katalin:

Padlás-labirintus,
izgalmas rejtély –
feltárul-e
valaha?

  1. Jószay Magdolna:

Vastag por fed mindent.
Régiséggyűjtő
kutat, talál –
arathat.

  1. Keczely Gaby:

Múló időt lelek,
ha felfedezek
lomot, poros
óságot.