Kisznyér Ibolya: Múltidéző
Térkép felett elmerengni,
valódi tájat idézni,
csodálni, erdőt hegyeken,
kőcsipkét szép épületen,
tenger kékjében az eget,
izgalmas új érzéseket,
számok, ábrák eltakarják,
ám érzelmek előhozzák.
Gáspár Klára: Ami a térképről hiányzott
Ott az északi féltekén,
a Földnek legszebb tengerén
a térképen kéknek látszott,
egy hullám vidáman játszott.
Virgoncul nyaldosta talpam,
a térképen ezt sem láttam,
Ott, hol barna hegyet jelölt,
a hófödte csúcs elbűvölt.
Keczely Gaby: Nekem nem csak
Nekem nem csak térkép e táj.
Itt az emlék már megtalál.
Vannak olyan helyek rajta,
szívem szakad. S tehetsz róla?
Olyan embert már nem találsz,
– bizonytalan léted látván –,
aki híven bízik benned.
A kétkedést kitermelted!
Gáspár Klára: Egyre délebbre
Topográfia így beszél:
Észak felől haladj délre!
Ráktérítőhöz ha érnél,
Kutasd, hol a Nílus völgye!
És még lejjebb őserdőt látsz,
Páviánt a lombok között,
Egyenlítői dzsungeltánc,
Kongó folyón hajótörött.
Horváth-Tóth Éva: Szív-térkép
Aortám bal pitvarába
idő karcolta múltamat,
rojtos szélű heges térkép
rövid úton száz kis lépés,
mely útvesztőktől mentesen
téged hozzám majd elvezet,
szívem falán simíts kicsit,
hogy tudjak benned is hinni.
Vitos Irén: Barangolás
Kartonra feszített vágyak,
utakkal sűrűn szőtt tájak,
kirándul a szem, barangol,
idegen utcán csatangol,
majd, ahol az út már kifut,
a megtorpant elmén átfut,
tűnődve réved a szélre,
bárhová indult, itt vége.
Kutasi Horváth Katalin: Mátrai séta
Mesélnek a Mátra fái:
– A természet leánykái
olykor felelőtlenek ám,
jeleket nem festenek ránk,
mégis közöttünk mászkálnak,
hol madarak sem járkálnak,
még csak térkép sincsen náluk,
mégis teljes boldogságuk!
Győri Nagy Attila: elhidegülés
oly ridegen ölel karod
és már tanácstalan vagyok
mitől lenne tüzes újra
bár egyedül rajtam múlna
a régi csókokra vágyom
újra és újra kívánom
adj hát térképet kezembe
vagy egy kulcsot a szívedhez
Dobrosi Andrea: Üveghegy
Kiruccanni szottyant kedvem,
Üveghegyet megkerestem.
Üvegből voltak a sziklák,
az őzek patakját itták,
csillogtak mind a levelek,
az útjain járt sok gyerek.
Viszont sajnos eltévedtem,
szakadt térkép a kezemben.
Kristófné Vidók Margit: Térkép
Tenyeremben lapul egy lap,
tőled kaptam épp a minap,
egy térkép mely hozzád vezet,
rád találni fél győzelem.
Nézem merőn a hegytetőt,
Uram!- alig van már erőm,
lehet téves ez a térkép,
de kárpótol fent a látkép.
Gáspár Klára: Élő térképem
A térképen az a sárga,
néztem én a Szaharára.
De nem láttam a karavánt,
kiáltozó tevehajcsárt.
Berbert turbánnal a fején,
a térképen nem láttam én.
A papír most életre kel,
mert feltöltöm emlékekkel.
Keczely Gaby: Nekem fontos
Nekem fontos minden térkép,
a hazai meg kiváltképp.
Fontos tudni merre járunk,
ha ilyen spotán a párunk.
Egyszer meglepetés érhet,
ha nem friss térképet nézhet.
Elvezet ki tudja hova?
Nem érünk már soha haza!
Győri Nagy Attila: kikapcsolás
úttalan utakon menve
némán, semmit se keresve
céltalanul kóborolva
csendben, senkihez se szólva
legalább egy kis időre
hadd legyek egy kicsit dőre
majd visszatérek meglátod
újra térképet használok
Dobrosi Andrea: Térkép
Nekem csak az a térkép kell,
mellyel nem veszek benned el.
A térkép, csak az kell nekem,
egy örök, egy nagy szerelem.
Elvisz oda, hol más nem jár,
mindent elárul egy szempár.
Nézz rám, az nekem a térkép,
nincs is annál nagyobb érték!
Gáthy Emőke: Belső térképem meghibásodott
Kitölteném forró teám
Agyam rajzolja az irányt
Asztal tányér csésze várja
Ő asztal alját választja
Leemelem teáskannám
Agyam rajzolja az útját
Kéken villan fel a gázláng
Botló lábam véti útját
Holécziné Tóth Zsuzsa: Hazai tájakon
Tűnődöm a térkép előtt,
s vallatom a múló időt:
Lesz még erőm útra kelni,
Messzi tájon járni – kelni?
Piramsok, korall szirtek,
nektek immár búcsút intek.
Vár a Pilis és a Zajnát,
nincs szebb, mint a saját hazád!
Kristófné Vidók Margit: Kusza utak
Sötét éjen nézlek csendben,
érzem szíved szintén szenved,
múltunk romján jövő-térkép,
volt álmaink, fájó érzés.
Miértekre nincs felelet,
kusza utak életemben,
milliónyi téves lépés,
visszanézve mégis élmény.
Jószay Magdolna: Én-térképem
Sokat bújtam térképeket,
alig vártam, hogy mehessek!
Szépen kitárult a világ,
minden térkép csokor virág.
Lelkem mindig kirándulna,
testem nem is mindig bírja…
Akkor pedig élő vagyok,
hogy ha megyek és láthatok.
Térképeken messze járok,
képzeletben hegyet mászok,
korlátaimat ismerem,
feszegetni nem is merem.
Nem kell nekem messze menni,
hazánkban is van mit látni.
Mindig új életre kapok,
értékelek minden napot.