Ráütő 05.

  1. Klotz Mária: Egyenlőtlen modulok helyett

Az élet-gép tele van fogaskerekekkel,
az apró darabkák ide-oda mozognak,
kalkulátor, modulokkal, kellékekkel,
néha jól illeszkednek, néha nem forognak,
de hosszú évekig szüntelenül dolgoznak.

Baj van, ha kis por kerül a szerkezetbe,
felborul a ritmus, sérül a körforgás,
tüske szóródik ép testbe, ép lélekbe,
direkt gerjesztett a romboló ráhatás,
jajveszékelés lett magatehetetlen kiáltás.

Ne törődj a fogaskerék szuvas fogaival,
éld fogyó perceidet lélekvarázzsal,
őseid identitásával, dallamos dalaival,
töltsd napjaidat sajátos kiváltsággal,
élvezd a pillanatot, egyéni álomvilággal!

  1. Dobrosi Andrea: Odaát

Már ötvenhárom éve van, hogy létezem,
az idő, mint fogaskerekek, úgy pörög,
mit megszoktam, és nem akadok fenn ezen;
bár nem vagyok tojáshéjas ifjú, kölyök,
mégis jól elvagyok az áttétek között.

S ha majd végleg megállnak ezek a szíjak,
(a napjaim nem gördülnek velem tovább,
mert ez a lét magából egyszer csak kirak,
mint valakit, akinek nem látja hasznát)
akkor sem tűntem el – megtalálsz odaát!

  1. Kisznyér Ibolya: Fogaskerekek

Apróságnak tűnő alkatrészek,
mi gördülékeny folyamat része,
egymásba kapcsolódva léteznek,
nem a méret a fontosság ismérve,
alakja a működés eleme.

Az emberek is fogaskerekek,
egyedi mind, a Mindenség része,
célja, szeretve illeszkedjenek,
ha érzi, mi az “együtt” lényege,
tán ébred, ne a mátrix éltesse.

  1. Horváth-Tóth Éva: Gépezet

Az élet, a sors gépezet csupán,
ahol fogaskerék minden ember?
Ennyi volna a teremtett világ?
Csikorgó körforgás, homokszemek,
és idomuló lélek-kerekek…

Ennél több kell, legyen e szerkezet!
Az embernek út kell és feladat,
amivel megbízza őt az Isten.
Szeretet kell, a szív nem masina,
s nem téved el, akinek hite van.

  1. Gáspár Klára: A fogaskerék utolsó dala

Hibátlanul működött a szerkezet,
amíg a rozsda nem talált utat magának.
Ahogy teltek órák, napok, hetek,
szinte már eggyé váltak,
de egyre lassabban jártak,

Bár ott settenkedett az elakadás félelme,
csikorogva hajtották tovább egymást.
Összekapcsolódva egyikük sem volt gyenge,
és hogy jobban segítse e körforgást,
gyakran megkapta az olajozást.

Egymás nélkül nem működik a gépezet,
nincs ott fémes zaj, csak a rozsda.
Nincs ritmus, mely uralja az életet,
a közös táncot már nem forogja,
utolsó dalát végleg eldalolta.

  1. Gáthy Emőke: Ami nem látható 1.

Ablakunk előtt forog száz
Láthatatlan fogaskerék
Ingó hídon pár derék srác
Ezt látja ki nem csak ránéz
Így készül falszigetelés

Gombnyomásra oda emel
A sok láthatatlan kerék
Oda éppen ahova kell
Lassú munka precíz a kéz
Szól a tulaj ma sincs még kész ? !

  1. Jószay Magdolna: Az idő fogaskereke

Jaj, az idő elfolyik ujjaim között,
már nem úgy forognak a fogaskerekek,
érezni, valami csak úgy “ki- vagy beköltözött”,
a felfogás nem oly tiszta, gyors és remek,
hosszú koncentráláskor elillan a lényeg.

Olvasás, rejtvényfejtés, agytornák
némi olaj a kerekekre ott fenn,
de bizony, érezni korunk haladtát,
már sokkal gyakrabban vagyunk odalenn…
ám beszélek inkább csak saját nevemben.

  1. Gáthy Emőke: Ami nem látható 2.

Írni azért csak,
hogy elmondjam, mit
már nagyon sokan
mertek megtenni
Sokkal jobban is ?

Az ég kékje fent.
Bensőm habozik.
Kertek zöldje lent.
Jó lesz ez a rím ?
Bizonyosság nincs.

Őröl az ihlet.
Éjjel zakatol.
Gyakran kenetlen.
Máskor olajos.
Nyoma versfoltok.

Mint fogaskerék
Gyorsít vagy fékez
Érzéketlen félsz
Való toll kezembe ?
Kattogja egyre.

  1. Horváth-Tóth Éva: Csiszolódások

Amikor találkoztunk – te meg én -,
két lélek voltunk, két csend a zajban
két tökéletlen kis fogaskerék
a kattogva haladó világban,
mi, a kapcsolat paradoxona.

Csikorogva, sokszor fájdalmasan
csiszolódtak a lélek kerekek,
meg-megakadtunk hibáink miatt.
Két lélek vagyunk, tökéletlenek,
de már egyek vagyunk, s közös a csend.

  1. Jószay Magdolna: Türelmes órás

Nagyapám órákat szerelt,
ezt mi imádtuk, unokák,
mert egy fióknyi cucc hevert,
s jobban vonzott, mint a babák,
hogy mik is, nem mi voltunk, akik tudták.

Különböző fogaskerekek
adták nekünk a kihívást,
forgattuk, remekül pörögtek,
versenyre hívtuk ki egymást…
Nagyapám türelme érdemel méltatást.