Téma: ŐRSZEM, a b a b b vagy x a x a a
- Jószay Magdolna: Az őrszembagoly
Ez az őrszem rezzenetlen.
Sárga szeme mindent lát.
Telehold ezüst tükrében
látni pompás kontúrját,
hallani huhogását.
Méltóságos, mozdulatlan.
Enni csak kell – zsákmányra vár
a holdfényes éjszakában.
Csodás, misztikus madár,
fiókái várják már.
- Kisznyér Ibolya: Őrségben
Mozdulatát terepszín uralja,
gondtalan akaratát megtörték,
mozdulatlanságát megtanulta,
a parancsot mélyen rögzítették,
feszülten figyel, mint követelték.
Kijelölt helyén áll, gyakorlottan,
nyári nap izzasztja homlokát,
télen dér ül sapkáján unottan,
belül szabad, őrzi szép álmát,
kívül őrzi magát és csapatát.
Ám, ha támadás, veszély közelít,
ellobban a szabadság lángja,
minden érzéke valót élesít,
hű teste összpontosít a célra,
szíve erős, első a csapata.
- Dobó Georgina: Őrizlek
Őrzöm szemeid tükrének csillámló fényét
Mint katona táborát
Védem ajkammal szerelmünk vérét
Őrzöm szemeid kékjének záporát
Mely csak bennem él tán
Zászló leng a vár fokán, vadul tépázza a szél
Be nem teljesült álmát
Szívemnek, apróra tört képét
Gyöngéd érzéseim fájdalmát
Ködös káprázatát.
Őrzöm szemeid tükrének csillámló fényét
Mint katona táborát
Őrzöm, még akkor is, ha fáj, ha széttép
A marcangoló láz
Ha nincs esélyem nálad már.
Őrzöm szemeid tükrének csillámló fényét
Mint katona táborát
Őrzöm, még akkor is, ha fáj, ha széttép
A marcangoló láz
Ha nincs esélyem többé soha már.
- Horváth-Tóth Éva: Őrszemek
Ha az élet óceán volna
rajta sziget lenne a lélek,
és magányosan ácsorogna
azt figyelve, hogy a történet
merre halad, s ő hófehér-e.
Ha a hullám partjára sodor
bármit, döntenie neki kell,
hogy kincsért vagy szemétért hajol,
mert minden embernek őrszeme
a saját lelkiismerete.
- Klotz Mária: őrszem
kukkantó bódéban leselkedve
szemléli résen a pipacsos tájat
neszektől hirtelen elmerengve
kutatja merre rejtőzik a kijárat
eltalálja-e az előtte levő égtájat
távolból gitármuzsika csendül
őrszem hangja hallik vityillóból
magasan suhanva zöldike repül
zuhatag omlik két szakadékból
ősi zsíros anyaföld hagyatékból
- Kristófné Vidók Margit: Puszták őrzője
Áll a pusztaságban, elfelejtették,
dacol a viharral, üvöltő széllel,
magára öltötte századok szennyét,
aranyport szőnek rá alkonyi fények,
vonagló árnyak közt már újra éber.
Eggyé olvad a sötét éjszakával,
vak szeme zugában titkok pihennek,
fájó lüktetés minden pórusában,
borzongó csend terül a végtelenre,
sápadt hold oson fekete selyemben.
Távolba mered, álmai rabláncon,
meggörbült testében szú ette sebek,
örök őrszem léte reményt sugároz,
figyel, lelkében még ősi tűz lebeg,
őrzi a lángot, míg megérintheted.
- Dobó Georgina: A várban
A várban, a Képtárban nem gondolok másra
Csak Rád!
A várban, a Bástyában fejemben az van
Hogy már
Elmúlt szerelmünk, vele együtt a forrongó nyár.
A várban, a lekvárban, így becézed a
Helyet, ahol áll
A sáncokon Dobó István és a hada
Őrszemek serege várakozik erődeink falán,
Egerben, álmaink hajnalán.
- Dobrosi Andrea: Őrség
Hova siettél annyira?
Mert úgy mentél el – hirtelen,
mint kinek fontos dolga van.
Pedig tudtad: nincs semmi sem,
ami Veled haszontalan!
Én megmondtam, vigyázok Rád,
menekülésre nincs okod,
de hagytad, legyőzzön a rák;
őrszemed hiába vagyok.
Vigyáznak Rád az angyalok…
- Kutasi Horváth Katalin: Felélem a múltunk
Ki őrzi most álmunk?
Bizonytalan vagyok.
Külön úton járunk.
Útmutatást kapok?
Lesz, mit hátrahagyok?
Én lenni igyekszem,
Te messzire mentél…
Kételyekkel teltem –
Emlékképpé lettél.
Pedig rá se szedtél.
Őrszemként vigyázol,
Most is óvod léptem,
Már sose hibázol,
Csak csorbítod létem,
Múltunkat felélem…
- Gáspár Klára: Őrszem a sötétben
Az éjszakai avaron lépések zaja.
Ekkor szíved hevesebben dobog
ott az őrbódéban, katona.
Remegsz, ahogy fegyveredet fogod.
Lepereg előtted a gyermekkorod.
A Hold elbújik a felhő mögé,
a csillagok elrejtőznek reszketve.
A lépések zajára megijed az árnyék,
lélegzeted visszatartod percekre,
míg feszülten kapaszkodsz a fegyverbe.
- Gáthy Emőke: Őrszem két világban
Őrszemnek lenni
nagyon nehéz feladat
Kővé feszülni
Majd egy pillanat alatt
meneküljön a csapat
Ugyancsak nehéz
az emberi világban
őrszemnek lenni
Bűn előrelátása
Hiteltelenség átka
12. Thesaurus: Végeken
Talán ez az utolsó őrhely,
Biztonságos védőbástya…
A végső erősség,
A megmaradt utolsó várfal;
Övéidet védelmező rámpa.
De nem láthatod, nem tudhatod,
Vannak-e mögötted, ha elbuknál.
Azzal a hittel harcolj, élj-halj!
Hogy minden rajtad bukik-áll;
Te vagy az utolsó mentsvár.