SZÓSZÖVŐ - 10.

E heti 8 szó a következő:

keresztül
sűrű
eközben
előreléptek
kínálkozó
hamar
összezúzta
egyensúlyban

PORSZEMEK JÁTÉKA A BESZŰRŐDŐ INDIÁN NYÁRI NAPFÉNYBEN

Vérrögökön keresztül
Zarándokolok előre léptek
Hétfői kakofóniájában
Egy kínálkozó prózai öl
Hamar összezúzta
Karaoke álmom
Hamvaim röpte
Furcsa egyensúlyban
A beszűrődő fény bűvében
Sűrű csapadék-porszemek
Szemeddel érinted
Eközben lesz
Arcod pírja.
(Kozma Feri)

Sűrű erdőben éldegélt
Élet úr és neje, Érzés asszony,
elzárkózva, remeteként.
De én nem haragszom,

hogy Élet, s Érzés nélkül
telik a nem tudom mi,
amit egyesek megpróbálnak
Életnek hívni.

Eközben a nagyvilágban
városok tornyosulnak,
s otthont adnak ezáltal
Romboló úrnak.

Egyetlen fiát
Háborúnak nevezte el.
A nagyvilág ellen
nagyon rosszat tervel.

Kínálkozó alkalommal,
mikor fia már elég nagy,
nekivágnak az erdőn
keresztül vezető útnak.

Hamar elértek gyors
lépteikkel egy elágazáshoz:
a választható irány
előre tovább vagy jobb.

Feldobtak egy pénzérmét
s végül előreléptek,
s hátuk mögé került
a déli féltek'.

Háborúcska és Romboló úr
csak ment tovább és tovább,
míg egyszer csak Háborúcska
egy nagyot kiált:

"Nézd, papa, ott világít
egy házikó ablaka!
Köszönjünk be, hátha jut
némi kis vacsora!"

Romboló úr dörzsöli
már két vasöklét:
"Biztosan ebben a házban
lakik a nagy Lét!"

Romboló úr odaérve
a csöppnyi házikóhoz,
kegyetlen ordítással
Élet úrékra rontott.

Így önmaga végére ér
Élet úr és Érzés asszony,
de én Romboló úrra
mégsem haragszom.

Mert Földön ezáltal
nem volt több Élet,
s Romboló úr buta módon
magának vet véget.
(Benedek Hajnal)

Vég

Szívemen keresztüldöfte a kést,
mely nyomán sűrű patakokban folyt vérem
s mindeközben a félhomályból előreléptek
azok akik vallották: Testvérem!
A kínálkozó alkalmat kihasználva
hamar összezúzta maradványom
így pórhüvelyéből kiszabadult lelkem
száll egyensúlyban a világba
(Horváth László - SoMA)

S rám borult a sűrű éj.
Miközben látom még tested hófehér ívét,
És látom még hajad fekete fényét,
Érzem még csókod édes-bús ízét,
És még érzem szerelmed perzselő tüzét.

De most csak magam vagyok.
És útálok minden oly napot,
Mely magánnyal szétzúzza arcod,
Hol a szél viszi el hátán hangod,
S szavaim már csak emlékből hallod.

S Te nem vagy már velem.
Eközben még borzong a nyakamon,
Hogy e bűnös bűnt mindjobban akarom,
Tudva, lesz még kínálkozó alkalom
Hamar e szerelmes tavaszon.
(Varga Zoli)

Üldözöttként vágtam az erdőn KERESZTÜL,
SŰRŰ bokrok suttogtak üldözőimnek :"itt menekül".
Futottam, estem, gurultam, véreztem, s EKÖZBEN nem sokkal mögöttem
a sorból ELŐRELÉPTEK kik bujtattak, szöktettek, kiknél kicsit eltűnhettem.
Jó emberek voltak, befogadtak, s a KÍNÁLKOZÓ alkalmat használtam
HAMAR a kis falujuk szorgalmas, és megbecsült tagjává váltam.
A mindennapok fáradalmaitól nem gondolva a múltra,
a múltra, mi ÖSSZEZÚZTA szívem teljesen apróra.
Most ismét bujdosom, s egyfolytában csak a bosszúra gondolok,
így lehet majd EGYENSÚLYBAN lelkem, mi iszonyúan kavarog.
(Ruzi - Ruzsicska Gyula)

Kérjük, hogy amennyiben véleményed van a fenti versekről, írd meg nekünk a kritika@verslista.hu címre!