SZÓSZÖVŐ - 55.
E heti 8 szó a következő:
erdő
fejünk
fel-alá
mindenütt
borvirágos
mennyben
születés
nagy
Samhain éjjele
életünk felén
sötétlő erdőben
fejünk kapkodjuk
ahogy mindenütt
lelkek sasszéznak
fel-alá túlvilági úton
s a mennyben borvirágos
orrú angyalok kara
zeng szüreti dalokat
a Születés Vak Éjjelén
(Adastra)
Impresszionista álom
Álomerdő ez, amerre járok,
mindenütt nyílnak a borvirágok,
fel-alá repkednek a sóhajok
a bőségnek az ő szarujából,
illékony boldogságot fejünk,
most mutasd meg, hogy ki vagy,
kicsi vagy nagy,
mennyben vagy pokolban,
születés vagy halál,
örökös feltámadás!
(Stakó)
Holdfogyatkozás
Az erdő nagy fái zizegve várják,
sejtik tán a természet csodáját:
A hold lassan eltűnik fejünk felől,
a csillagos ég királynő
nélkül árválkodik.
A mennyben mosolyogva nézik:
borvirágos arccal
emberek mulatnak,
mindenütt sötét van
fel-alá szaladnak
lépcsőkön, kocsmákban,
s észre sem veszik, most volt halála,
s újjászületése Lunának.
(László Eszter)
ma
erdő mélyén fel-alá jár
tudatom,
mert a világgal tudatom
a kedvem borvirágos mindenütt
az ősz, a hulló levelek, mind a meghalás,
ahogy zörög lábam alatt az avar
úgy érzem, ösztönömmel lépek,
a mennyben hangosak a képek,
a menny erdejében kószálok
és várom a pillanatot, ami önmagam
a tavasz, a mindenség, a születés
de miért nagy és miért ilyen a várakozás?
miért kín az álmodozás?
Ébredek és lélekből fejünk,
hogy ne csak testemből együnk
szép vala ez a kettős élet, mert enyém, tied
de a tél mindent legyőz,
és mindig új a kezdet
(Laczkó Attila)
összeroskad bennünk ez a
magány,
s az erdők körül ölelnek, mindenütt
a fákra kúszik a vöröslő alkony, most
minden csupa vér bennem, mint egy
születés, fel-alá kószálnak az űzött évek,
már kezed kezemben, nyugodtan, fejünk
szerelmünk ölébe rejtve, mélyre temetjük
a múltat, s a mennyben egyszer újra írunk
minden nagy találkozást
(Jega)
Az erdő bordó borvirágos
orrára
barna-sárga szeplőket sorjáz az
ősz.
Az újjászületésre várnunk kell
a tél elől már elbújt a mennyben
ő.
Fel-alá bucskázik, fázik tar fejünk
kis meleget a déli napból fejünk,
sőt...
ha bátrak, merészek leszünk
veszünk egy palack bort e-
lő.
Mindenütt készülődés, telik
a nagy pince, kamra mire eljön Je-
nő.
(Benke Rita)
Fel-alá
borvirágos mennyben, fejünk felett,
születés-erdőfő döntnöke lett
angyalkák hada - nyilaznak vígan!
de sebaj, ez jó, mert ott, fenn, míg van
s mindenütt látszik e nagy vigadás,
nekünk csak így jut itt, lenn, kacagás
(Betyár Benő)
Kérjük, hogy amennyiben véleményed van a fenti versekről, írd meg nekünk a kritika@verslista.hu címre! |