Bodó Csiba Gizella: Könyvajánló
Kamarás Klára: Álmok útján c. kötetéhez
Azzal, hogy kézbe veszi az olvasó Kamarás Klára legújabb kötetét, már fel is lép az „Álomhajóra”, s elindul a sejtelmes kék folyón, mely fölött sejtelmes kék barlangot képeznek az álom-fátyolos fák!
A kép, mely a Patakpart címet viseli egy olajfestményről készült fotó, mely megjelenik még egyszer a kötet írásai között is, hiszen Kamarás Klára sokoldalúságának bizonyítéka, az Ő alkotása. A 116 oldalas könyvben több ilyen finoman vibráló kép is ellazítja az olvasót (többek között a Budafa, Alsó tó, Felső tó, Murapart), akinek sok vers után van min elgondolkodnia.
Mint a „Rövid életrajz” olvastán, melyben benne van az egész XX század, az egyén sorsa, családok sorsa s még több.
Ahogy foglalkozik a múló idővel, a bennrekedt sikollyal, állomásokkal melyeken tovább fut a vonat, a szándékkal, mely csak gondolat marad.
Ahogy ott vagyunk Velük az „Esti csendben”, ahogy ismerős a „Teher” – „cipeljük egy életünkön át gyermekkorunk fájdalmas batyuját.” – S tudjuk, hogy e batyuk tartalma határozza meg egész életünket, gondolkodásunkat. E batyu tartalma van kiöntve mai szomorkás időfigyelő szavai, fanyar humora, csattanói remek keverékével.
De ott van az aggódás, a tehetetlenség érzése, ”Itt nem változik semmi és soha” „Semmi és soha” versében, majd mégis felcsillan a remény a következőben: „Történelem madártávlatból” > „Egyszer majd minden seb beforr. Ha engednénk, talán beforrna….” s a korábbi érzésre már megoldást kínál.
„Végül” c. versében, ”Lépteimet, mint pille léptét, az útifű is elfelejti” írja. – Nem így lesz ez Klára! Hisz a kötet elején ott van a „Tovább” melyben azt írod: „ne hidd, hogy végleg megadom magam” s mi inkább ezt hisszük.
S hisszük és reméljük, hogy Végig nem adod meg magad, és születnek és születnek írásaid, élettel teli verseid, a becsapottak mellett álló prózáid ugyanúgy, mint a csattanóként kapott „Huncutságok”, ami azt sugallja: nevessünk inkább az életen, s annak minden oldalán.
Mert az élet szép – ahogy festményeiden elénk tártad.
Maradjunk Veled az „Álmok útján”.
Bodó Csiba Gizella: Könyvajánló
Csontos Márta: Egográfia II. – 365 aforizma c. kötetéhez
Aki elolvasta Csontos Márta „Egográfia” c. 1. kötetének 365 aforizmáját, biztosan örül az aforizmák 2. kötetének.
Nagyon nehéz e második kötetről újat mondanom, hiszen az 1. kötetnél minden fontosat elmondtam a kis „marok-könyvről” (l. Képzeld el 2008/05.). Most csak örülni tudtam Márta termékenységének, gondolatai folyamatos „megindulásának”, hisz újabb 365 aforizmát csemegézhetünk, ha nincs idő egy vaskos kötet klasszikusra, vagy bestsellerre.
A 106 oldalon – azt hiszem – mindenki ráakadhat egy önmagára nézve találó aforizmára, mint ahogy olvastam jó néhány olyan frappáns mondást, ami a Barátok Levelezőlistán is válasz lehetne olykor bizonytalanságunkra, kérdésünkre, kapott véleményre. (238-240.).
„A szavak élével nem lehet rímeket faragni.” – mondja például egyik „bölcsessége”, s vigaszul szolgálhat akár egy kapott kritikára: „Bármit teszel az életben, mindig lesznek emberek, akiknek csak egy vagy a sok közül.”
Azt hiszem, jó, ha humorral, és egészséges öniróniával tudjuk kezelni az élet dolgait, nagy adomány ez a legnehezebb helyzetekben is.
Ezt a fajta segítséget érzem Csontos Márta aforizmáiban, melyhez remélve hogy kedvet csináltam, jó szívvel ajánlok mindenkinek.
Bodó Csiba Gizella: Könyvajánló
Szakáli Anna: Nevető hold c. verseskötetéhez
Nevető Hold tekint ránk Szakáli Anna könyvének borítójáról, s köszön el a hátoldalon pajkosan.
A verseskötettel – melyjel múlt év végén a Barátok születésnapján találkoztunk – nem kevesebbet akar Anna, mint „eljutni az emberek szívéhez”.
„Ezzel az összeállítással haladok tovább azon az úton, amelyen első kötetem kiadásakor kezdtem járni, és amely elvezethet az emberek szívéhez” – írja kötetét ajánlva a szerző.
S „Ajánlás” című első versével megadja a kezdő hangot is;
„Ne légy bús, zene szól,
füledbe édes dallam árad.
Szelíd, nyugtató hangjától
Szád ívében mosoly támad.”
Mosoly, szeretet, békesség, biztatás, olykor nosztalgikus szomorkás hanggal közelít s ér el szívünkhöz, mert kívánsága teljesül úgy hiszem, szavaival eljut a szívünkhöz.
Haiku versek, „Imádságféle” is van a több mint száz (pontosan 110) vers-formában, melyek 2003 és 2008 között születtek.
Az igényes, gazdag „Könyvműhely”-nél megjelent kötetet Jónás László titokzatos-izgalmas illusztrációi díszítik.
Varga Tibor: Könyvajánló
Csontos Márta: Csillagparázs c. kötetéhez
Amit magamról tudtam, abban József Attila megerősített: a vers „a lélek gyógyító ereje”. A fájdalom súlyos gránittömbjét szavak, képek tüzével repeszteni szét, törni darabokra, e darabok között megteremteni a rendet, széppé, igazzá szublimálni az egészet, ez tulajdonképpen a költészet feladata.
A leírt, a kimondott szó felelősségét az igaz költő átérzi. Ezeket a gondolatokat Csontos Márta hetedik önálló kötetének darabjai csiholták ki belőlem. A fenti idézetet is tőle vettem, s miközben szép és igaz szavait ízlelgetem, újra meg újra megállapítom, mily tökéletes formában valósítja meg az általam leszűrt költészetbölcseletet: „magamról írni úgy, hogy mindenkiről szóljak.” Világunkban minden mindennel összefügg, s a költő feladata az eddig még feltáratlan összefüggések felmutatása.
Ennek eszköze a költő kép, amelyben egymástól távol eső dolgok, fogalmak is összevillanhatnak, így adva a meglepetést, azt a gyógyító erőt, amely minden szenvedést szépséggé szelídít.
Csontos Márta versei a gyermekmeséből ismert égig érő fa képzetét keltik bennem. Gyökerével, szilárd biztonsággal kapaszkodik az emberi-lelki világ talajába, koronájával pedig a csillagokat simogatja. Ezt teszik az olvasó lelkével némely plasztikus képei, helyenként szépen csengő rímei:
Hideg kristályt szór a lámpa,
holló-sötét éjszaka dagaszt,
gondolatok falán suhannak az árnyak,
sorsom kötelére akasztom a panaszt. /Újrakezdés/
Terjedelmi okokból nincs módom őt részletesebben méltatni. Hiszem, tán ennyi is elég, hogy kedves olvasóinak figyelmébe ajánljam őt.
Várhelyi Klára: Könyvajánló
Szabó Gitta: Verika c. könyvéhez
Valamelyik internetes áruház ajánlójában azt olvastam a könyvről, hogy mese kicsinyeknek. Szerintem nagyobbaknak is. Jó volt újra átélni a gyermekkorom emlékeiből ismerős népmesék hangulatát. A szerző, úgy tűnik, tudatosan használja a népmesék szereplőit, elemeit, a mágikus számok hatalmát, a három próba erejét, a külső természeti erőkkel és belső akadályokkal megküzdő hős szimbólumát. Abból a szempontból viszont szakít a népmesék hagyományaival, hogy egy cselekményszál helyett kettővel dolgozik, két különböző helyszínen, az elemekkel küzdő szegény ember álmain keresztül kísérhetjük nyomon az otthon maradt anya és a gyermekek életét. A két helyszín ily módon való összekötése igazán bravúros megoldás.
És a mese üzenete? Légy jó, még ha mások nem is látják, vagy nem akarják meglátni benned azt! És ha tudsz, segíts másoknak, mert együtt minden akadályt könnyebb legyőzni.
Dénes Mónika: Könyvajánló
Bodó Csiba Gizella: Damaszkusz kapujában c. könyvéhez
„A dolgok egybevágnak.” „Nincsenek véletlenek.” „Semmi sem mutatja meg korábban magát, mint ahogyan meg kell mutatnia!” – írja Bodó Csiba Gizella. Damaszkusz kapujában minden részlet értelmet nyer. Az újra megtalált időtlenségben megtalálunk valami eredendőt, ősit; és megtalálunk talán még valamit – magunkat.
A könyvben minden olvasó számára valódi kincsek rejlenek. Az egyes fejezeteket napi bölcsesség nyitja meg és a beszámolók nemcsak történelmi és kultúrtörténeti részeket tartalmaznak, hanem filozófiai, pszichológiai eszmefuttatásokat is, amik ebbe a szerves egészbe úgy illeszkednek bele, mint Gizella az Univerzumba. Azt hiszem, mindnyájan ezt a harmóniát keressük: a természet, az emberi kultúra és a transzcendens tökéletes egységét. Mintha mi is ott lennénk, hihetetlen pontossággal írja le az őt körülvevő világ apró részleteit, minden pillanat történetét. Teljes leírást kapunk a városokról, az épületekről, a falakról – kívülről és belülről. Az író képes átérezni, magába szívni a kövek kisugárzását, értelmezi azok üzeneteit. Bodó Csiba Gizella ember és Isten kapcsolatába vetett hite képessé tesz minket is, hogy megszabaduljunk az idő és tér képzetei által felállított korlátoktól és valami sokkal ősibb élet részeseivé váljunk: újra megéljük a múltat a jelenben. Minden párhuzamosan történik, ha tudatosítjuk, hogy nincs idő.
A könyv nemcsak útleírás; sokkal több, mint beszámoló. Méltó tanítómestere lehet bármely embernek, aki a béke és a szeretet útját keresi. Az első tanítását így lehetne megfogalmazni: Milyen szép, mekkora csoda ez az élet!
Dénes Mónika: Könyvajánló
Hajdu Mária: Rímes gondolatok c. kötetéhez
A könyv címe szerény, éppen ezért megnyerő. A kötet külleme, a borító és a szerző által készített illusztrációk egyszerűek és nemesek. Válogatott verseket, meséket és novellákat olvashatunk benne, mind-mind lírikus szubjektivitással telítődik: a sorok közül ránk, azaz az olvasóra tekint Hajdu Mária tiszta, őszinte szemmel – közelkép, akárcsak a címlapon levő arcvonások.
Minden írás „egy szuszra” elolvasható, nyelvezete nem nehézkes. A világ apró jelenségeit, egyszerű embereket is megjelenít, nemcsak a nagy dolgok érdeklik. Egy kutya, egy szarvas, kedves ismerősök, emlékezetes és tanulságos történetek elevenednek meg a könyv lapjain. Hajdu Mária érzékeny író, akit nem csak a saját problémái érdeklik, hanem másokért is szeretne tenni valamit. Néha egy apró gesztus is sokat segít
Dénes Mónika: Könyvajánló
R. Vitál Mária: Igazgyöngy c. verseskötetéhez
R. Vitál Mária kötete kívül-belül színes. A borítóterv Simon M. Veronika, a belső illusztrációk Székely Mendel Melinda munkáit dicsérik. A szobor- és térplasztikák kifejezőereje az egész könyvet áthatja, remek példája annak, amikor a művészet új utakat keres, és az áradó energia valóban sokszorosára nő.
A könyvben a szerző tematikus csoportokba sorolt versei mellett Kanizsa József, Zalából származó, de régóta kőbányai költő versei, prózája és ajánlása is helyet kap. Ennek apropója, hogy a kötetet a Krúdy Gyula Irodalmi Kör adta ki, melynek Kanizsa József, ha jól tudom, jelenlegi titkára.
Kanizsa József és R. Vitál Mária munkáit egyaránt azoknak ajánlom, akik a magyaros (hangsúlyos) verselés hívei: fegyelmezett, szabálytisztelő verseket olvashatunk, melyek csak néha tágítják a hagyomány által megteremtett határokat. A család, a biztonság, a szeretet és a tradíció fontos alkotórészei a költőnő munkásságának. Ahogy az Ajánló című fejezetben is olvashatjuk, „tiszta érzelmekkel” találkozhatunk, melyek kendőzetlenségéről a szerző így ír: „életem egy-egy részét öntöm formába”. Tisztelettel és bizalommal kapjuk, ugyanolyan tisztelettel és bizalommal olvassuk Mária munkáit. A bizalomátadás kulcspillanat az önéletrajzi fogantatású műveknél, ezt mindig tudnunk kell.
Szabó Gitta: Könyvajánló
Nagy Erzsébet (Pendzsi): FÉNY-TÉRBEN c. verseskötetéhez
…Itt, most hagyhatnék jó néhány üres sort, jelezve, hogy mennyire nehéz dologba vágtam a fejszém, vagy, hogy több módon próbáltam elkezdeni ennek a kis könyvnek a bemutatását. Vagy csak érzékeltetném, hogy nem egyszerű írni róla. Ám nem tehetem, mert szűkös a hely, amit kaptam hozzá. Akkor lássunk is neki!
A könyvet érdemes kívül, belül alaposan megnézni, értelmezni. Egyébként sem tudnánk úgy beleolvasni, hogy a borítót ábrázoló festmény és cím összhatásában ne merülnénk el.
Mónos Jenő festményén elsősorban a fény dominál. Ha jobban megnézzük, a végtelenséget ábrázolja, ami a tág teret, a mindent befogadást rejti magába, vagy éppen a szárnyalást, a mélységet és a magasságot. Így alkot egységet a címmel, és lesz méltó arra a feladatra, amire a Szerző kiválasztotta, hogy utaljon a belső tartalomra, hogy megmutasson valamit a költőnő személyéből. Abból, aki a világra rácsodálkozik, aki minden rezdülését megéli, aki szavakkal megfesti. Az emberre, aki a sorok mögött megbújva kényezteti az olvasót, és vezeti végig a köteten.
Pár szót még kell, szóljak magáról a könyvről. Muszáj, nem lehet elmenni mellette. Ez a könyv nem hagyja, kiköveteli magának. Kissé érdes, vastag lapjai ellentétben vannak az írások finomságával, ám ez nem érezhető, mert kellemes, halványsárga színe, gyönyörködteti a szemet, ezzel mélyítve azt a kíváncsiságot, amivel belevetnénk magunkat az olvasásba.
Néhány sort idéznék az előszóból:
„Képi világa egészen sajátos, a színeknek eddig még meg nem fogalmazott árnyalatai – „altató lila, rozsda-arany” -, nyitottságukban is zárt kompozíciói, a legteljesebb lelki kitárulkozásra való képessége avatják őt igazi alkotóvá. „(Varga Tamás)
Ez az idézet mindent elmond Nagy Erzsébet költőnőről és írásairól.
Pendzsi írásai erővel bírnak. Olyan írások, amelyek mellől nem könnyű csak úgy felállni. Állandóan hívnak, csábítanak. Legszívesebben mindig kezünk ügyében tartanánk, legyenek bár szomorúak, vagy könnyed, játékos szerelmes versek, vagy akár bájos, egyszerűségétől csodás gyermekversek.
Mind magával ragad! És ettől olyan nehéz írni róla. Egyetlen módja van annak, hogy az olvasó értse, mit szeretnék mondani, ha elolvassa ezt a kis verses kötetet, és átéli mindazt, amit nem tudtam szavakba önteni.
Péter Erika: Könyvajánló
Kamarás Klára: Anica c. kisregényéhez
Az Anica című regény különleges élményt nyújt az olvasónak. Történelmi és érzelmi viharokat, igazságokat tár fel, miközben úgy érezzük, hogy magunk is részesei vagyunk a cselekménynek.
A történet a XX. század elején kezdődik egy dél-európai kisvárosban. Hőseinek sorsát fantomként kíséri végig Herr Franz, a zsugori kocsmáros jelenléte – miközben hamis, gátlástalan, puhány vagy megértő, de tehetetlen figurák elevenednek meg előttünk.
Anica, a jó képességű, dolgos főhős életét sorscsapások kísérik, pedig nem vágyik sokra, csak összetartó családra. Gyökértelenség, vegyes házasságok mételyezik meg a különböző nációhoz tartozó szereplők életét. A megrázó történet Magyarországon ér véget.
Szabó Gitta: Könyvajánló
M. Simon Katalin: Tavasztól télig c. gyermekkötetéhez
M. Simon Katalin: Tavasztól télig című – gyermekverseket tartalmazó – könyve gyönyörű, elbűvölő könyv. Igazi, gyermekeknek való illusztrációk díszítik – nem túl aprólékos, nagy ívű vonalvezetéssel, kacskaringókkal, melyek hűen tükrözik a természet változásait.
Ha belenézünk a könyvbe, azonnal szembetűnik a betűk nagy mérete. Ez remek elgondolás. Nagy segítség az olvasni még alig tudó kisiskolásoknak, a szemüveges felnőtteknek, a nagyiknak és a látássérült (gyengén látó) embereknek is.
A könyv vezérfonala a címnek megfelelően halad. A költőnő kezdő verse, az ÉDES ANYANYELV szeretetét, a hozzá való ragaszkodást és tiszteletét, megőrzését tanítja az olvasónak. A versek: igazi versek – természet-ábrázolásokkal, hihetetlen szép képekkel:
Május: „Fény csorog a Föld ölébe”.
Esztendő: „December fáradt kezével
Békét hint az alvó földre.”
A versek között vannak játékos mondókák, vidám történések, melyek végigfutnak az egész versen, választékos szép szavakkal. A versek úgy tanítják a gyermekeket, hogy azt észre sem veszik. A szúrós, fájdalmat okozó dongó és méh kedves, szeretni való, muzsikáló lénnyé változik. A versek hangulatához eszközként használja a ragrímeket, szóismétléseket, ikerszavakat. Ebben a könyvben az évszakok, az emberek-állatok és a növények tökéletes egységet alkotnak.
A könyv hátsó borítóját – kivételesen – utoljára néztem meg, s olvastam el az ajánlóját. Ebből megtudtam, hogy amit tapasztaltam, nem véletlen. Katalin Erdélyben, Sepsiszentgyörgyön él, tanítónő volt, és szemüveges nagymama.
Ezt a könyvet jó szívvel tudom ajánlani mindenkinek. Aki elolvassa, nem bánja meg.
Varga Tibor: Könyvajánló
Kenyeres Mária: Színdobbanások c. kötetéhez
Kenyeres Máriáról már a Képzeld el… folyóirat egy korábbi számából tudjuk, hogy Kárpátalján él, Beregszászon oktatja a magyar nyelvet és irodalmat, hogy ifjú költőket, írókat, képzőművészeket gyűjt maga köré, és vezeti őket az alkotás göröngyös útján.
Színdobbanások című kötete harmincnégy verset és három prózai művet tartalmaz, egy részüket olvashattuk már a levelezőlistán. A versek mennyisége meglepő annak az információnak a tükrében, miszerint szűkebb pátriájában először prózai írásokkal jelentkezett, első verseit viszont alig egy éve publikálta.
Alkotásai bevallottan a magyar költészet múltjában és közelmúltjában gyökereznek; tehetsége mindenképpen remek folytatást ígér. A könyv címe voltaképpen egy betűcserés szójáték, mégis önálló, mély értelmet rejtő kép; a művek mindegyike egy-egy szívdobbanás is egyben, az alkotások szerkesztett sora pedig egy széles színskálát ad ki a csendes lírai elmélkedéstől a balladák drámaiságáig. Rövid, világos értelmű versmondatai, ebből fakadó erőteljes hangsúlyai, a versek ereszkedő dallama jellemző sajátosság. A könyvet díszítő belső grafikák szépsége is meglepetés; alkotójuk, Imre Ádám mindössze tizenhét éves…
Varga Tibor: Könyvajánló
Kovács Daniela: Szóölelések c. kötetéhez
Mindenekelőtt pontosítanom kell: „Kovács Popa Daniela válogatott versei és prózái” olvasható a könyvecske szép borítóján. Belül aztán a figyelmes olvasó a „prózákat” is inkább verseknek: prózaverseknek érzi. Történetük nincs, de annál több bennük a költői kép, a képi kompozíció, akár verssorokba is szedhette volna őket.
Költő társunk első verseskötetét, amelyet még Vörös Liliom szerzői néven, Néma sikoly címmel adott ki, nem volt módom ismerni. A Szóölelések előszavának írója, Komlósi Lajos szerint „röpke egy év alatt” nagyot fejlődött a szerző, s talán így érthető, hogy immár igazi nevével is vállalja műveit.
Közel száznegyven verset tartalmaz a szép kivitelű könyvecske. Nem tagolja ciklusokra, csupán Mariana Pop nyolc, találóan szép, a művek hangulatához és mondani valójához simuló grafikája szakíja meg a versfolyamot. Egyetlen szimfonikus tétel ez a könyv, egy édesanya-vers két férfialakja sejlik fel benne: egy létező, szerelmes társ és a már nem létező, aránylag fiatalon, valószínűleg váratlanul elhunyt édesapa képe. A veszteség feletti fájdalom kifejezése szinte már mozarti léptékű, csakúgy, mint a bölcs rezignáció, a belenyugvás a megváltoztathatatlanba. A könyv egészének kompozíciója zenei: klasszikus hármas tagolású. A társ, aki a költő társa volt a gyász legnehezebb napjaiban, ez az első egység. A középső rész a fájdalom elsikoltása erőteljes hangsúlyokkal, harmonikusan egymáshoz simuló képekkel, megannyi variációban, hogy kimondva, elkiáltva meg is szabaduljon tőle, végül az élet szerelem-szeretet-harmóniájának újbóli meglelése sugárzik a záró versekből.
Eszközeiben mindinkább gazdagodik. Ez lesz számára a már belátható út, amelyen továbbhaladhat.
Nagy János: Könyvajánló
Maszong József: Lélek Hangjai c. kötetéhez
Egy költő elindult „a lélek hárfáján felcsendülő hangok” között. Régen várt verseket olvashat az olvasó a Lélek Hangjai című verseskötetben. Egy költő viszontagságait, vívódásait, álmait, szerelmeit, belső monológjait, szülővárosához kötődő ezer emlékét, az örök vágyódás dallamát s fájó hiányérzetét. Kerengő hangok ezek a csendes, üres, megvalósulás felé vezető rögös úton. Maszong József első megjelent kötete nem „elsőkötetes”. Versei kiforrott, szépen csiszolt gyémántok. Mindig célba érnek, megszólítanak, tovább gondolkodásra késztetnek. A Lélek Hangjai: rezdülések, pillanatképek az időből, egy költői út mérföldkövei.
„Tegnap még a véletlenek irányították lépteimet e földön, s ezer meg ezer út futott a lábam alatt, most már csak egy út van, s ki tudja, hová vezet: de ez az én utam.” – írja Jean Paul Sartre. A kötet elolvasása után semmi kétség nem marad az olvasóban: a költő is megtalálta az útját.
Nagy János: Könyvajánló
Csontos Márta: A kék lovagtorony c. kötetéhez
„Nekem több ponton van otthon-érzetem…” írja új könyve előszavában Csontos Márta. Könyve olvasása közben úgy éreztem, otthon vagyok én is a kötet sorai között. Ő, mint gondos író, ugyanis nem az öröklétnek, a halhatatlanságnak ír, hanem az Olvasónak. Nem enged szabadon csapongani a mélység és magasság között, ő hozzám ér, megszólít, odaláncol. Mert mit érne ez a szó, mondat, gondolat, ha nem jutna el ahhoz, ahová az író szánta. A kék lovagtorony versei villanások, impressziók halmaza, tükröződik bennük a költői szárnyalás, a lélek halk rezdülése, az alkotói csendekből kibukkanó tömör, szinte csak odavetett sorok. A sorok megfognak, bennem is kerengő hangokká válnak, hogy lassan leülepedve a helyükre kerüljenek. Írásainak többsége megnyugtató, meditációs hangulatot árasztó, a keleti klasszikusokat idéző bölcsességekkel, belső monológokkal teli vers. A kötet formai megoldásai, dramatizálása dr. Balázs Tibor munkáját dicséri, aki a megszemélyesített gondolatokkal szinte még időtlenebbé tette a kötetet. A kék lovagtorony méltó folytatása Csontos Márta eddig megjelent műveinek.