Gősi Vali: Könyvajánló
Bodó Csiba Gizella: Jelek c. kötetéhez
Bodó Csiba Gizella – sorrendben éppen tizenharmadik – kötetét veheti kezébe a Kedves Olvasó. A verseskötet száznál is több “jellel” üzen az olvasónak, azaz több mint száz versen át követhetjük egyszerű, tiszta hangon szóló verssorait, az általa már megfejtett “kódok” értelmét az emberi lélek mély rezdüléseiről, a világra történő állandó rácsodálkozásairól.
Szinte nincs olyan fontos pillanat a költő életében, amelynek megélését ne “énekelte” volna meg, halk, szerény – sohasem harsány – verseivel üzenve az olvasónak: az emberlét értelme a megélt pillanatokban, a rácsodálkozás képességében rejlik, az értelmes emberi lét pedig a jelek, azaz benső hangjaink irányításával juthat egyre magasabb szellemi szférákba, már itt, e földön is.
“Senki nem emelhet fel, ! Ha nem emelem fel magam.” (BCSG: Senki)
Élni pedig csak fölfelé érdemes, szabad lélekkel, nyitott szemmel, szárnyalva egyre magasabbra, fájdalmak és semminek tűnő, múló pillanatok lenyomatait magunk után hagyva.
Kondra Katalin: Könyvajánló
Bodó Csiba Gizella: Kapuk c. kötetéhez
A Kapuk című verseskötet – egy vers kivételével – a szerző 2009-ben írott verseit gyűjti egybe. A könyv címe méltó a tartalomhoz. Olyan érzés kézbe venni és belelapozni, mint amikor az ember belép egy kapun egy addig soha nem látott világba. Már a borító látványa elvarázsol, magával ragad. A címlapfotó és a könyvben látható fotók mind, a szerző alkotásai, és az ő sokoldalúságát tükrözik. A kapuk a múlt emlékei. A képeken látható kapuk ma is fellelhetők valahol a világban.
A költőnő nagy utazó. A világ több pontján megfordult már, és mindenhonnan hozott magával valamit, ezúttal Peruból. Az ott lefotózott kapuk némelyike a világörökség részét képezi.
A könyvben olvasható versek megszólítják az olvasót: “Ültök-e még otthon közös ünnepet, / Együtt-e még a család az asztal mellett?” – vagy saját belső lelkivilágán keresztül mutatja meg világot: “Derekadon Duna öve, / Melleden Buda smaragd köve”. A kapuk megvédnek, a kapuk megnyílnak. Elzárnak vagy feltárnak világokat. A hátsó borítón olvasható versében így vall erről a szerző: “Kapuk zártak, / Kapuk tártak / Némelyek mögött várnak! / Megnyitjuk magunkét másnak.”
Nagy János: Könyvajánló
Kamarás Klára: Pepita füzetek c. kötetéhez
“Mikor kezdődik az ember élete?” – teszi fel a kérdést új regénye első mondatában Kamarás Klára. Mint gondos író ugyanis nem a hallhatatlanságnak ír, hanem az Olvasónak. Egyből megszólít, elgondolkodtat. Történetvezetésével, szereplőivel odaláncol a könyv lapjaihoz, és nem enged szabadon csapongani. Egy kislány szemén át láttatja egy életút valós és elképzelt figuráit, eseményeit. Élettel tölti meg a papírlapokat. “Azóta eltelt néhány évtized. Nem tudom hova folyt el az idő.” – írja könyve záró soraiban. A könyv elolvasása után választ kaphatunk erre. A Pepita füzetek méltó folytatása az írónő eddig megjelent műveinek.