Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Tóth-Hekkel Arany: Hetvenkedő idő című kötetéhez
Tóth-Hekkel Arany válogatott kötete csaknem öt évtized költői terméséből ad ízelítőt a hetedik X-hez közeledve, melyre a címben is utal.
Az idő árján folynak erős zeneiségű gondolatritmusai, dalai, szonettjei, melyeket tematikusan – XI fejezetbe– rendezve olvashatunk. A múlton révedezik, megpróbálta őt az élet, a fájdalom.
Személyeket és hangulatképeket idéz meg verseiben, filléres, de meghitt napjairól szól, megmutatkozik gyermekízű akarata is. Gyakran ódai.
Több versében korrajzot fest, záró szonettkoszorúja egyfajta helyzetértékelés. Több művét rokonainak, barátainak ajánlja, szerettei illatát őrzi a gyerekkori tanya, falu. A legtöbb vers központozás nélküli.
Az alliterációk, a figura etimologycák, a tiszta rímek sokasága, a zene motívuma, az ellentétek egymásnak feszülése lüktetőbbé, a szinesztéziák pedig álomszerűvé teszik a sorokat. Meghitt perceket hozzanak!
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Gábor Ágnes: Hermés pillantása című verseskötetéhez
Egy letűnt – egyben a mai – kor metszete, ami a fordításokat is tartalmazó, a klasszikus és modern műveltséget sugárzó – sokszor mitológiai alakokat megidéző, mottókat, ismert sorokat, kifejezéseket tartalmazó – kötetben feltárul disztichonokban vagy szabadabb verssorokban; szonettekben, elégiákban, szatírákban, epüllionban, haikukban vagy a Villont idéző balladákban. A versek és ajánlásaik barátokhoz, tanárokhoz, társakhoz, vér szerinti és lelki rokonokhoz szólnak, és a tiszteletükről, elvesztésük fájdalmáról, a hiányukról árulkodnak.
Gábor Ágnes együtt él a régmúlt – ókori vagy nyugatos – költőivel, hallja őket, így olykor beférkőznek kifejezéseik, soraik a verseibe; néha antik hősöket szólaltat meg, máskor a gyarló jelen emberei folytatnak párbeszédet, pl. pentameterekben, s lehet, hogy plázázás közben. Kánonjai a nyelv és a vers védelmében felszólaló fájó, negatív hangulatú ars poeticák. Talán jogosan siratjuk el a múzsákat a költőnővel együtt…
Keszy-Harmath Dániel: Könyvajánló
Kutasi Horváth Katalin: Lélekhálózat című kötetéhez
Ez a keményfedeles, szürkés borítójú kötet már megjelenésével a leendő olvasó kezébe csalja magát. A cím is sokat ígér: Lélekhálózat, azaz az emberi lélek sokszor szövevényes, titkokkal teli világa, amelyben feltárul az írónő lelke és a körülötte lévő emberek, tárgyak és környezet lelke is. A Holnap Magazin gondozásában megjelent kötet prózái egyenként új oldalra kerültek, igényes tipográfiával, alcímekkel ellátott fejezetekbe rendezve. Az alcímek által kirajzolódik Kutasi Horváth Katalin írói világa, amelynek fontos része a tanítás, az élet filozofikusabb kérdéseinek tárgyalása, az irodalom és a nagy elődök (Babits Mihály, Tóth Árpád, Pilinszky János) iránti alázat bemutatása rengeteg intertextuális kapcsolattal, illetve a természet és azon belül is az állatok. Nagyon fontos részei az írásoknak a pedagógus-írónő életében tanított és nevelt középiskolás diákok, akik sokszor a novellák hétköznapi hőseivé válnak. Érezni a kisprózákban a szakma iránti szeretetet, de egyben a tehetséget is.
Keszy-Harmath Dániel: Könyvajánló
Jalcs Irén: Férfi könnyek című kötetéhez
A hívogató, lilás színvilágú borító misztikus, álomszerű érzetet kelt az emberben. Aztán elolvassa a kedves olvasó a címet: Férfi könnyek. A jelzős szószerkezet máris szokatlan, érdekes, sokat sejtető. Olyan írásokat – vagy ahogyan a szerző nevezi, történeteket – előlegez meg, amelyekben férfiak mesélnek érzéseikről, nehéz és megható pillanatokról, mély gondolatokról, sokszor megpróbáltatásokkal járó sorsukról. Ötvenkilenc történet, különböző életkorú és társadalmi helyzetű férfiaktól, de mindben közös, hogy a fájdalom vagy az öröm könnyei külön-külön vagy egyszerre megjelennek bennük. Jalcs Irén történeteinek hősei hétköznapi emberek, a gimnazista kamasztól az érett korú férjen keresztül a tisztességben megőszült idős emberig. A legtöbb történetben fontos szó és téma a szeretet, a hála, a másik ember iránt érzett, talán soha ki nem mondott kötődés, így a megszólítások, amelyeket az olvasó néha magáénak érez, sokszor szívbe markolóak. Rövid novellákat olvashatunk, amelyekben do minál az egyes szám első személyű mindentudó elbeszélő, az epikus alapformák közül pedig a leírás és a párbeszéd. Olyan párbeszédek, amelyekben már-már lélektani feltárásnak lehetünk szemtanúi.
Kovács Daniela: Könyvajánló
Millei Lajos: Szószivárványok c. verseskötetéhez
Millei Lajos minden versbe örökített lélekrezdülése olyan, akár egy szentély, ahová csak levetett cipővel és levett kalappal illik belépni.
Az eszme magasztos szikrája ragyog minden tökéletesre csiszolt költeményéből, és most nem csupán a hang kellemes mértéktartására, avagy verstani ritmuson alapuló tökéletességre gondolok, hanem a belső, a lényegbeli értékekre, a mártírpózoktól mentes szellemre, az ösztönös eleganciára, mely a szerző minden alkotásában felismerhető.
Feszült magába figyelésével találkozhatunk már e kötet nyitó versében is, melyben dacosan elkiáltja magát: „Törekvésem vérét ne fessétek másra, / alkotni születtem, nem bólogatásra.” (Acélos derékkal).
Az Élet nevelte őt ilyenné, amikor lelkének meztelen lapjára először véste rá a becsületszót. Az az Élet, melynek a szerző – mint ahogy a Nem osztozom című versében írja – csak egyszerű bérlője. De amíg itt van, míg friss levegővel telítődik meg a tüdeje, a szépirodalom alázatos szolgájaként teszi a dolgát. Az akaratok és az elszánások tudattalan ősforrásaihoz hajózik el mindnyájunk örömére naponta, ám hiába rendelkezik a tudással és művészet eszközeivel, magával csupán egy életképes szómagzatot hozhat el onnan.
Ha nyílt elmével, odafigyeléssel és beleérzőn gyönyörködünk e szószivárványok szépségében, kivétel nélkül mindannyian észrevesszük majd, hogy a költő szeretne átmenteni az örökkévalóságba valamit. Nem csak a táj, a hazaszeretet szentségét, a lélek gyönyörűségét, hanem a valaha átélt pillanatokat is, és az emlékekkel együtt mindazokat, akiket szeretett; – „Anyám, ha teheted, néha vesd reám szemed, / kisded álmokat vigyáznod nem volt hasztalan” (Emlékeid hullámverésében), „Elrohantál innen, hol mindig karok védtek, / s az életvásznadat tiszta vízzel mosták” (Elmentél), „megajándékoztad folyvást éhes tekintetem, / hogy ez a pillanat örökre megmaradjon nekem.” (Lelkem falára festett a hajnal). Teszi ezt úgy, hogy nem fontos, kinek dalol, mert akinek a lelke csordultig tele van ilyen varázslatos kincsekkel, úgy énekel bele a pusztába, hogy cseppet sem törődik azzal, hogy a puszta érti-e, vagy sem. Mégis, kezünkbe venni ezt a verseskötetet, belelapozni léleküdítő megpihenést jelent a tiszta művészet oázisában. Szeretettel ajánlom azoknak, akik önérzetes és méltóságteljes alkotásokra szomjasak.
Kovács Daniela: Könyvajánló
Diana Soto: Ártatlan bűnös című kötetéhez
Ha kezünkbe vesszük ezt a könyvet, találkozhatunk benne olyan alakokkal, akiknek nagy szemeiben titkos lángot látunk, és sejtelmesen érezzük elhallgatott szabadságvágyunkat. A legelső ilyen alak a forradalmár, a második maga Marie-Antoinette, aki unalmas életétől vágyott megszabadulni elkártyázva nemzete vagyonát. Vienna (Bécs női alakban) felmenteni kívánja a királynét vétkei alól, míg a börtön szűk és rideg cellájában tölti napjait, álmában meglátogatja és visszaviszi őt a téren és az időn át oda, ahol bizonyosságot nyerhet afelől, hogy néhány esetben nem volt más választása, mint azt cselekedni, amit cselekedett.
A történet Franciaországban játszódik és Marie-Antoinette királyné trónfosztásáról szól. A nép megelégelte az éhezést, a nyomort, és fellázadt a királyi család ellen. A királyt már kivégezték. Zajlik a tárgyalás, melyen Marie-Antoinette-et is hazaárulással vádolják, és guillotine általi halálra ítélik. A királyné kivégzése után a polgár is, a forradalmár is rájön, hogy a lázadás nem old meg semmit, a kiontott vér úgy tapad mindkettejük lelkéhez, akár a lucfa ágaihoz a ragacsos gyanta.
Klasszikus tisztaságú nyelvezet zeng az egész műből, a dráma a pergő történetek váltakozásában mindenütt felcsillan. Diana Soto addig gyúrja, színezi, árnyékolja papíros-figuráit, amíg azok teljesen élő hangon szólnak hozzánk, ez teszi élvezhető élménnyé a könyvet. Szeretettel ajánlom azoknak, akik a történelmet az irodalom szemén át szeretnék látni.
Jalcs Irén: Könyvajánló
Kutasi Horváth Katalin: Kiszakadva című verseskötetéhez
Már a borító is vonzza a tekintetet, kíváncsivá tesz, milyen gondolatokat rejtenek a lapok. A saját kezű rajzokat látva csak fokozódik ez a kíváncsiság. Verslistás évek alatt születtek a rímbe szedett gondolatok és a játékokra, képekre szőtt érzések, úgy érezzük, a költő a mi kis világunkba repít a mi gondolatainkat, érzéseinket megfogalmazva.
Nem láthatók azok a képek, melyekre a sorok születtek, de életre kelnek, színesen pompáznak. Vágyak, álmok, érzések, pillanatok, merengések és kérdések. Kiszakadunk a jelenből, vagy behálózva érezzük magunkat. Nehéz letenni a kötetet, kíváncsiságunk tovább lapoztatja velünk. Nagyszerű utazás ez múltból a jelenbe vagy a vágyak mezejére, miközben kirajzolódik előttünk a költő lelkivilága, emberi értéke. A rajzok fogva tartanak. Hol mosollyal jutalmazzuk az alkotást, hol akaratlanul is megsimítja kezünk, mert olyan kedves. A költő hol Radnóti sírjához visz minket, hol a természetbe hív. Egy öreg pár is felbukkan, a szerelem érzése is hatalmába keríti az olvasót.
Mindenkinek szeretettel ajánlom a kötetet, mert egyes sorok olyan mély nyomot hagynak bennünk, hogy már csak azt vesszük észre: ismételjük, és szinte már kívülről tudjuk. Jó kiszakadni a hétköznapi világból, és hagyni, hogy behálózzanak a versek.
Keszy-Harmath Dániel: Könyvajánló
Koncz-Kovács Anna: Fabula pláza című kötetéhez
Egy különleges könyvet ajánlok figyelmükbe: Koncz-Kovács Anna: Fabula pláza című novelláskötetét. Koncz-Kovács Anna így vall magáról könyvében: „a gerinchúrosok törzsébe, az íróvénájúak rendjébe és az elsőkötetesek osztályába tartozó, magyartanár testű, fővárosi életvitelű nőstény humán egyed, sajátos szőkésbarna hullámos koponyaszőrzettel”, majd később azt is elárulja, hogy kedvelt tevékenysége a groteszk novellák írása. Igaz is, a Fabula pláza nem véletlenül alludál az empirista gondolatra: ez a kötet az író számára a hiánypótló üres lap kitöltése: az intelligensen szellemes, szójátékokkal az agyunkat megdolgoztató, sokszor hétköznapi szituációval kezdődő, de csattanóval végződő történetek kettős érzéseket váltanak ki az olvasóból. Azonban szinte biztos, hogy egyik ezek közül a mosoly és a nevetés…
Keszy-Harmath Dániel: Könyvajánló
Diana Soto: Törpekirály című kötetéhez
Különleges e-könyvet tarthat a szeme előtt az ember: Diana Soto Törpekirály című verseskötetét. A cím utáni oldalon Kosztolányi Dezsőtől vett moralizáló mottót olvashatunk, ami megadja a könyv és a benne levő versek alaphangulatát: az ember nagyravágyó, törtető, de sérülékeny lény. A versek mind új oldalra kerültek, címük sokszor elgondolkodtató, többletjelentéssel bíró, összetett szó (pl. Szóáradat) vagy allúzió valamilyen ismert műre (pl. Tenni vagy nem tenni). A versek formai jegyei is változatosságot mutatnak: vannak csodaszép kalligrammák, amelyek már képi világukkal is hozzátesznek a mondanivalóhoz, találunk benne hagyományos, négysoros strófaszerkezetű költeményeket is, illetve olvashatunk szabadverset és haikut is. Diana Soto verseskötete a fiatal költőnő újabb gyöngyszeme, ajánlom mindenkinek szeretettel!
Jalcs Irén: Könyvajánló
Diana Soto: Az akasztott király című kötetéhez
A kötet műfaját tekintve dráma. Ritkán találkozhatunk ilyen kötetekkel, mert inkább a színház, a színházi előadások jutnak az eszünkbe a műfajra gondolva, de most Diana Soto egy olyan világba visz el minket a kötete által, amiben nem minden nap lehet részünk. Az írónő fantáziájával fűszerezve ismerhetjük meg a bibliai Eszter királyné történetét egy olyan szemszögből, amit eddig nem ismertünk. Megismerkedhetünk a perzsa és a zsidó közösségekkel, miközben Hámán fejlődését követhetjük nyomon. Ő az, aki saját céljaiért küzd. A kötetből kiderül, hogy hogyan. Repüljünk vissza az időben a Perzsa Birodalom fénykorába! Vár Eszter királyné és még sok izgalmas pillanat. Szívből ajánlom a kötetet drámarajongóknak, de azoknak is, akik Diana Soto-rajongók, mert itt is képet kaphatunk az írónő egyedi, magával ragadó stílusáról, még akkor is, ha drámát olvasunk. Lapozzunk bele a kötetbe bátran, és hagyjuk, hogy sodorjanak az események, mert feledhetetlen utazásban lesz részünk!
Jalcs Irén: Könyvajánló
Mukli Ágnes: Levélfodrok című kötetéhez
Már a borító is hívogató, és olyan érzést kelt az olvasóban, hogy azonnal szeretne belelapozni. Gazdagon illusztrált kötet. Vágyak és érzések. Dallamos, szép, könnyeket szemünkbe csalogató vagy arcunkra mosolyt varázsoló sorok. Az emberi lelket mélyen megérintő szavak, érzések csodálatos csokra a kötet. Meghatóan szép sorokat olvashatunk azokban a versekben, amelyek azok emlékére íródtak, akik már nem lehetnek velünk, de Ágnes szívében örökké élnek. Festményekre, nagy költőelődeink verseire íródott gondolatsorok, igazi csemegék. A Verslista játékaira beküldött és ott sikeresen szerepelt versek is helyet kaptak a kötetben. Nem csalódik, aki enged a borító sugallta vágynak, mert nehéz a kötetet letenni. Színes, érzelmekben gazdag, egy szerető és szerethető költő csodálatos verseit szívből ajánlom mindenkinek.
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Győri Nagy Attila: Angyalpalánta című verseskötetéhez
A cím magáért beszél: egy angyalpalántából – ki mindannyiunkban ott rejlik – egy őrző-jótevő lehet, ha nem fajzik el. Ez rajtunk és a világon múlik. A költő maga elárulja: a katarzist keresi a lírában, nem akar tárgy nélküli gondolat lenni. Angyalszárnyon repít minket. Mégsem adja készen a csodát, nekünk kell meglátnunk. Otthon van a természeti képekben, érzi és megérti környezetét, szeretné megragadni a jelent és hinni akar a jövőben. Párhuzamokat, ellentéteket villant fel, sokszor gondolatpárhuzamaival teremti meg a ritmust.
Gyakran használja az E/2. személyű alakot, így olyan, mintha közvetlen az olvasóhoz szólna bizalmasan, hisz hasonló gondok, örömök foglalkoztatnak mindenkit. A versekből kitűnik a szeretet, gyengédség iránti vágy, ír arról is, mit jelent számára a szó. A versgyűjtemény végén egy haikuválogatást is találunk. Jó szárnyalást a fény felé!
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Győri Nagy Attila: Csak szavak című novelláskötetéhez
A szavaknak súlya van, és mögöttük ott van az író könnye és mosolya is. Ezek a novellák megmutatják, hogy az élet egyszerű és szép is lehetne, szeretettel teli. Ott van bennük a remény. Az utolsó darabban a szivárvány képe még egyértelműbben ezt sugallja.
De persze a valóságban sokszor inkább zord a világ. Kiolvasható a történetekből a kritika, de a lehetőség is adott, hogy mi magunk is jobbak lehetünk. A papíron megvalósul, ami az életben nem, vagy csak ritkán. Meg-megcsillan a humor, könnyfakasztó vagy megmosolyogtató, néha idilli, angyali, csodás világ tárul fel a legtöbb „életmeséből”.
Álom és valóság ütközik, születés és halál, az életképekből, hangulatfoszlányokból elhibázott életutak tárulnak elénk, a lét pereme is megmutatkozik. Fordulatokat hoznak az írások, a klasszikus szabályoknak megfelelően.
Akik nyomon követték a verslistás játékokat, pályázatokat, azok már olvashatták a novellagyűjtemény sok darabját, több sikerrel szerepelt, nyert vagy helyezést ért el.