Könyvajánlók – 2019

Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Holéczi Zsuzsa: Sorsok szilánkjai című kötetéhez

Holéczi Zsuzsa hétköznapi emberek sokszor túlságosan is megszokott problémáival, máskor meg nagyon is egyedi, érdekes gondolkodásmódjával, érzéseivel szembesíti az olvasót. Néha véletlen találkozások vagy újsághírek novelláinak ihletői. Érezhető bennük az empátia. Szilánkjai az életből kihasított hangulatképek, s az olvasók elevenébe vágnak az éles valóságdarabkák. Az író alakjainak szavai, tettei lélekrajzuk alapján hihetőek. Az élőszóbeli fordulatokat halljuk vissza tőlük. A családi helyzet és a párkapcsolatok feltárásakor mélyen rejtőző titkok bukkannak elő, így meglepő fordulatok tanúi lehetünk, szép lassan feltárul a múlt. Néha több szempontból is fény derül a tettek-indulatok alakulására. Olykor megmutatkozik a történelmi kor vagy a modernebb technika is. Többször krimiszerűek a történetek. Személyes élmények is megmutatkoznak gyakran az oldalakon. A kötetben helyet kap a derű és a tréfa is, utazások emlékei elevenednek meg. Jó elmerülést az érdekes történetekben!

Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Klotz Mária: Fent és lent című kötetéhez

Klotz Mária közvetlen hangú, bensőséges, mélyen átélt, feltárulkozó lírája hangulatképeket villant fel, megidézi a gyermekkort, a karácsony varázsát, édesanyja emlékét, s az elfogadó lemondás mellett mindig ott van a „talán” és a „mégis”, a választás lehetősége is.

Gondolatpárhuzamai, hasonló hangzású szavai olykor játékosságot teremtenek, a ritmus sodrát hozzák, s ez enyhíti az elégikus hangot. Sokszor ott „kacsint a remény” az élet-halál-vágy-megszemélyesített természet (mellyel együtt lélegzik) körtáncában, s a forgásban ott kavarognak a költőelődök szavai is. A múlt, jelen, jövő életlánca előttünk bővül egy-egy gyöngyszemmel. Haikuinak egy része alliterációkra épül.

Prózai írásai szép vallomások, a gyászt, a német nemzetiségi lét nehézségeit tárják fel, meghitt emlékezések, mozaikok, melyekben a mesélő múlt hangján szól hozzánk. Leírásai megelevenítik a tájat, alakjai élettel telnek meg, szinte filmként peregnek előttünk a leírt események.

Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Ságiné Szűcs Klára: Sorsforduló című kötetéhez

Ságiné Szűcs Klára történeteinek többsége valódi, klasszikus novella, hisz sorsfordulatokat ragadnak meg, így a kötet címe többszörösen is találó, indokolt. Az írónő tanári és írói ars poeticát is megfogalmaz, pszichológiailag érdekes, hiteles jellemrajzokat, belső monológokat, szösszeneteket, prózajellegű sorokat, meséket, verseket olvashatunk tőle. A múlt cserepei olykor sérülékenyek, tragédiákat őriznek, máskor a gyermekkor csodáit, az ünnepek varázsát lebbentik fel, emberi, családi, házastársi viszonyokat tárnak elénk, sokszor szívszorító képeket ragadnak meg.

Van, hogy ízes, van, hogy fanyar egy-egy történet, több novella fájdalmas hangulatot kelt, s hogy az írások jók, annak legfőbb bizonyítéka a hatásuk: érzéseket, gondolatokat fakasztanak, sőt többször könnyeket csalnak szemünkbe. A művek többsége pályázatokon sikerrel szerepelt, hisz magukkal ragadnak, olvastatják magukat.

Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Pelesz Alexandra: A fegyver neve: ember c. kötetéhez

Pelesz Alexandra kiforrott író, remekül szerkesztett, jól felépített, fordulatos novellákat tartalmaz kötete, melyben az elégikus múltidézés mellett a reálisan látott jelen és jövő is feltárul. Elgondolkodtató, filozofikus kérdéseket, modern problémákat vet fel, tanulságokat sugall, érzékletes, apró részleteket ragad meg, képzelet- és szerepjátékok segítségével döbbenti rá az olvasót, hogy mit kell tennünk. Helyzetképei sokszor szívszorítóak, de a kiszolgáltatottságból, reménytelenségből is adódhatnak nem várt, szerencsés fordulatok.

E/1. személyben hitelesen ábrázol mélyen zajló lelki folyamatokat, hétköznapi csodákat tár fel, a fantasztikum világát is realisztikusan ábrázolja, fájdalmas jövőt vetít elénk, de hisz az „emberi” erejében. A cím figyelmeztet: veszélyesek vagyunk egymás és önmagunk számára, de hitet sugároz: ha megtartjuk vagy visszanyerjük emberségünk, hatásosan legyőzhetjük a magunk teremtette gépi világot.

Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Kutasi Horváth Katalin: Fagyöngylét című kötetéhez

Fagyöngyvilágunkban egyre csak élősködünk és élősködnek rajtunk. Hányféle kín gyötör minket! Rendszeresen megmérgeznek, hányszor mérgeskedünk s így mérgezünk mi magunk is! Gyógyerő rejlik bennünk, a szeretet, a megértés, az elfogadás ereje, s mégis többször ártunk tán – magunknak is, hát még egymásnak – mint amennyit használunk.

Az erdőket könnyekre fakasztjuk, fájunk nekik, de mi magunk is könnyezünk olykor, hisz kártékonyak vagyunk, miközben sérülékenyek is. Elszívjuk néha akaratlanul is mások erejét, s néha észre sem vesszük, hogy a magunké is megfogyatkozott a saját nyavalyáink, vagy mások kínja, nyűgje által. Sárgák lehetünk az irigységtől, sápadt-fehérek az ijedtségtől, mint a fagyöngy bogyói, s mindkettő ragadós…

Fagyöngylétünkben – miközben életfánkat pusztítjuk – jópáran próbálunk megmaradni, túlélni, szépséget teremteni, örömöt is fakasztani, gyönyörködtetni, miközben tudjuk: lepereghetünk, s persze el is taposhatnak minket. Fel-feltörnek vágyaink, s elrepülnek a szivárványon túlra. Keressük a kincset, de sokszor csak utólag jövünk rá, hogy bár birtokoltuk, már elveszítettük…

A kötet novelláiban szeretném megragadni az időt, s a messzét, hogy a meglelt hangulatgyöngyöket koszorúba fonhassam, mielőtt végleg elgurulnának.

Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Szohner Gabriella: Koszorút fontam magunkból c. kötetéhez

Egy-egy apeva a mottója, számos családi fotó a hangulati bevezetője a három témakörnek, melyben Szohner Gabriella 15 személyes hangú, realistán részletező, láttató novelláját olvashatjuk. Mélységesen szép, lélekformáló történetek ezek. Mind visszavarázsol az időben, a jelen egy váratlan mozzanata kiváltja az emlékezést, az írónő érzékszerveivel érzékelünk, még az illatokat is képes megidézni. Különösen éles a tiszta gyermeki látás- és gondolkodásmód megjelenítése, de a felnőtt lélek rejtelmei is feltárulnak bennük. Párhuzamok, hasonlóságok viszik előrébb a történéseket, de a fantázia, az álom is belejátszik a valóságba. Mintha megsokszorozná magát az írónő, s valamennyi alakban maga bújna meg. Érezhető a sok-sok személyes vonatkozás, életrajzi elem. Olvasás közben újraélhetjük a mindenkiben megbúvó szeretet- és szabadságvágyat, felidéződik gyermeki lényünk. Vallomássá nő az elbeszélés, melyből árad a könnyed, ám sokszor fájó líraiság.

Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Bodó Csiba Gizella: ARANYpor című verseskötetéhez

Két év lírai termése a kötet, melyet átsző a misztikum, a valóságos úti élmény, a képzeletbeli időutazás, melyben a költő eggyé válik a táj elemeivel. Utazik az uszadékfával, átérzi a vihartépte fa fájdalmát, s ezek a letűnt korok szélviharai, változásai is. Együtt lélegzik a megszemélyesített természettel, mely megbabonázza, hisz a nap aranytincseit rázza, vagy megakad a szeme a tél csámpás cipőin, a folyó akár száz esztendőt is úszhat, s oly sebezhető, emberi minden! De az ember imbolyog ebben a létben, bizonytalan és kiszolgáltatott. Az elégikus szólam, a sztoikus, józan és bölcs hang a jellemző, úgy érezzük, hozzánk, nekünk, rólunk szólnak a sorok. A lét széteshet, felszállhat, átformálódhatnak a szemek, de aranyporban agyag betűket őrizhetünk, amit nem moshat el semmi. A homoksivatag betonrengeteggé válhat és viszont, csontunk is porrá őrlődhet. Ez rátelepedhet gondolatainkra, bánthatja látásunkat. Mindez egyfajta számvetés, vágy a nyugodt boldogságra.

Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Bornemisza Attila: Emberarcú magasságok című kötetéhez

Egy személyes hangú, bensőséges könyv ez, a sosem hamvadó és száradó virágoknak, a porcelán metaforákkal ékes, erős zeneiségű, egy-egy nagy sóhajra feltörő verseknek a tárháza, hol esdekelnek vagy álom-köntösben járnak a strófák. Bornemisza Attila úgy adja át a költeményeket, mint az illatos, elbűvölő rózsákats általa nappal is álmodhatunk. A képzelet-álom-valóság síkján egyformán láttató, szuggesztív képeket fest, ahol a gondolatpárhuzamok ritmikájában, az érdekes, egyedi szókapcsolatok, jelzők mellett az ellentétek is jól megférnek.
A költő szerelmes az életbe, a szépségbe, a művészetbe, a gyönyörű érzésekbe. Tapogatózva keresi a csodák közt az örökkévaló kincset, s a rejtélyek kulcsát. Békevágya; a szülőhaza, az ősök, a költőelődök, a kortárs művésztársak iránti elfogódott szeretete, hódolata is megmutatkozik episztoláiban, evokációiban; s feltűnik életének egy-egy mozzanata is. Ha tehetné, vállaira venné a világot. A múltban, a mitológia birodalmában, a jelenben és az érző szívekben egyformán otthonra talált.

Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Jalcs Irén: Lélekajtó című verseskötetéhez

Az elégiákra emlékeztetnek leginkább Jalcs Irén versei. A bennünk és a velünk szemben uralkodó ellentétek, a vágyott és a való, a ma és a tegnap, esetleg a valaha, a véges és az örökké feszülnek egymásnak. A költőnő is felnyitja lelke ajtaját, s érzékeny empátiájával másokét is feltárja.
A könyvet önvallomásnak érzi az olvasó, őszinte hang uralja az elgondolkodtató, szívszorító, vádak nélküli, felismerésekre sarkalló, tényközlő sorokat, melyek felfedik a boldogság forrását, s a visszatérő, ismétlődő szószerkezetek által ritmikussá lesznek. Szinte halljuk a felkarolandók sóhajait. Az álmodozás után mindig visszakapcsolnak a realitásba. Megválaszolatlan kérdések sorakoznak. Közvetlen, mesés, mégis a fájó valóságot feltáró hang tudatosítja bennünk: tiszavirág minden, csak elgondolni, megfesteni lehet egy élhető világot, a múlt egy pillanatra jelenné lehet, de visszahullik a valóságba. A szeretett lény eltűnik e világból. És marad a fájó kétely: És ha már nem lesz holnap?

Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Jalcs Irén: Történetek kávé mellé c. novelláskötetéhez

A kötet érzelmileg nagyon mélyre ható, gondolkodásunkat kisebb-nagyobb mértékben átformáló, a lélek legmélyebb titkaiba beengedő történetekkel az emberi kapcsolatok szövevényeire mutat rá, a lelkekbe zárt titkokat mondja el. Jalcs Irén alaksokszorozó, minden szereplője mögött ott érezzük őt magát kortól, nemtől, jellemtől függetlenül. Sok egykor boldog, de hiánnyá fájó emléket idéz meg elégikusan. Feltárja a házastársak, a szülők-gyerekek kapcsolatát, az emberek egymással való viszonyát, az öregség, a felejtés, a betegség fájdalmát, a halálhoz, a halottakhoz való viszonyulásunkat, s bizony sokszor megkönnyezzük a történeteket, mert katarzisként éljük meg őket. Olykor derűt is varázsol. Az írónő választ keres arra, hogy miért változik meg az ember, miért alakulnak át viszonyai?
A mérhetetlen szeretet, vagy épp ennek teljes hiánya, esetleg elképzelése is fontos szerepet játszik a prózai írásokban, melyek közül többen is megjelenik a kávé, és szinte érezzük is illatát, aromáját, sőt együtt nyeljük vagy innánk a szereplőkkel. Jó kávézást, jó olvasást!

Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Klotz Mária: Apeva-cserepek című kötetéhez

Fent és lent című verseskötete után az Apeva-cserepeket vehetjük most kezünkbe. Valamennyiünk életének meghatározó darabkái ezek a cse-repek. Lehet belőlük építkezni, megtarthatjuk egymást a szó erejével, a hasonlóan megélt örömök, bánatok, érzések megtámaszthatják a költő és az olvasó eső- és viharvert lelkét, de megidézik a rávetülő napfény melegét is. A Verslista 22 héten át tartó játékfolyamára sok szép kis gondolata született Klotz Máriának. Düh és Siker témakörben az ő apevája bizonyult a legjobbnak. Bár az 1150 apeva c. antológiába 150 kis verse bekerült, most önálló kötetben ízlelgethetjük valamennyit, s lesz min elgondolkodni! A témák felvezetéséhez egy-egy mottót is fogalmazott, így azok még jobban elkülönülnek, s a ráhangolódást is elősegítik.

Emberien érző, sok élettapasztalattal rendelkező, azokat líraian meg-idéző, jól láttató költő van a rövid gondolatok mögött, sokszor a rím is megjelenik, többszörös alliterációk is színesítik a verseket. Felemelően tartalmas perceket kívánok a kötet olvasásához!

Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Kalocsa Zsuzsa: Hulló szirom című kötetéhez

Kalocsa Zuszsa, kinek elfogódottsága érezhető Kaposvár iránt, hangulatképeiben gyakran megszemélyesíti a táj, az időjárás elemeit, érzelmei – mint a szentimentalista alkotóknál – párhuzamban állnak a természet változásaival.

Az ablaküveg könnyezik, eső, szél, vándorló köd látogat el hozzá, gyakran visszatér a versekben a hajnal és az alkony képe. Ő maga lehulló lombként jelenik meg, s csendben ballag a sápadt fénnyel.

A természet szeretete és a kozmikusság járja át a sorokat. Halljuk, ahogy megszólal a hegedű vagy a hárfa, s fülünk hallatára ráhangolódik a szellő muzsikájára. A megjelenített hangulatokat, érzéseket, röpke, sokszor csak átsuhanó gondolatokat, a lehulló szirmokat megeleveníti, felénk röpíti, elénk vagy ránk hullatja, s ezek az érzelmektől illatozó szirmok az elmúlásukban is fájóan szépek. Néhány kis életből ellesett hangulatot, esetet lejegyző prózai írást is tartalmaz a kötet.

Vélemény, hozzászólás?