Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Buday Anikó: Amazonok és más novellák c. kötetéhez
Hol egy elfeledett, elfojtott emlék tör felszínre a kötet egy-egy novellájában, s kel életre, hol a fagyos rémület dermesztő hidegét érezheti az olvasó együtt érezve a becsapott szereplővel, míg az ő szívében is üresség tátong, fájdalom mardos. Máskor pl. a virágok szemével láthatjuk a világot, miközben az eredetmítoszok hangján szól az író. Hányszor lehetünk tanúi a fájó lélek vívódásainak, sóvárgásának, a nosztalgikus emlékidézésnek Buday Anikó írásaiban!
A történetek arról is tanúskodnak, hogy olykor a hit ereje segítheti tovább az embert, átérezhetjük a pénzhajsza őrült elidegenítő hatását. Rádöbbenhetünk, hogy a szokásokat nehéz felrúgni, a hagyományok olykor béklyóba vetnek minket, de kellő bátorsággal, makacs kiállással megváltoztatható a hajlíthatatlannak tűnő szigorú elv, egy letűnt szokásrend. Tanúi lehetünk egy – az Egri csillagokat idéző – gyermekrablás regényes izgalmainak, s beleláthatunk az író életébe, s persze a falusi képek is hitelesek, a pletyka, a babona, a misztika is felbukkan.
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
KMI – Verslista: Lét-szín-terek című minikötetéhez
A létezés sokféle színtéren megvalósulhat. Bárhol felbukkanhatnak az élet csírái, a legképtelenebb helyeken is el lehet vegetálni, de vajon az ember, az alkotó mindenhol képes létezni? A lélek többet kíván, mint a test.
Mennyire számít a környezet, hogy befolyásolja érzéseinket, gondolatainkat, támogatja vagy megbénítja életünket, ihletünket, meghatározza alkotásainkat?
Vannak természetes, megnyugtató közegek: kellemes színtér a tópart, az erdő mélye, egy forrás környezete, a rétek világa, a hegyek öle. Megtalálhatjuk lelki nyugalmunkat faluhelyen, sokszor talán csak az emlékidézés, a képzeletünk szintjén.
Kevésbé élhető, zajos és forgalmas a nagyvárosok elidegenítő tere, és ott van az intim belső színterekkel szemben a nyílt területek, utcák világa. A hidak nemcsak partokat kötnek össze, de jelképekké válhatnak, problémákat hidalhatnak át, ellentétes lelkeket, világokat képesek átjárhatóvá tenni.
Szent Ágoston óta a kert nemcsak a virágok, növények hona, de a lelki megbékélés, megtérés színtere is. És milyen nagy szükségünk is van arra, hogy néha rejtekünkben magunk lehessünk, átgondolhassunk dolgokat!
Ki hol talál búvóhelyre? A kötet valamennyi verslistás szerzője az írásban, ezúttal a pundurkákban talál menedékre, vigaszra, az alkotás az igazi élet-szín-terünk.
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Dobrosi Andrea: Négy szirom című kötetéhez
Az író érdekes novelláival avat be minket különleges látásmódjába. Közvetlenséggel szól, belelát a tárgyak, a morfondírozó lelkek, az állatok gondolataiba, érzéseibe, rámutat a bonyolult indítékokra, lélektani folyamatokra. Képzeletjátékaiban az életből, irodalmi tényekből és a fantáziájából vett motívumok összenőnek.
Hosszabb versei modernül időtállóak, klasszikus megoldásokat, ritkább szavakat is használ. Ritmikája magával ragadó. Hasonlatai, metaforái egyszerűek, találóak. Gyakoriak a tiszta rímek, de a játékos, könnyed formák mély, elvont gondolatokat teremtenek. Játszik a szókapcsolatokkal, szórenddel, szóvázakkal, ütős szóalakokat feleltet egymásra, felcseréli a jelzős metaforikus szerkezeteket, eltolja a szóhatárokat. Gondolatritmusai, párhuzamai, ellentétei átláthatóvá, ütemessé teszik verseit. Többszörös alliterációk teszik dallamosabbá a sokszor komor, József Attila-i hangulatú lírát. Parafrázisok, evokációk, számvetések után mécseseket gyújt az eltávozottaknak, majd elgondolkodtató tankák, apevák, haikuk és ikuk, tömör gondolatok, igazságtükrök következnek. Ízleljük őket!
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Jártó Róza: A nyolcadik testvér című novelláskötetéhez
A hét dédunokának örvendő Jártó Róza prózai műveiből állt össze hét megjelent könyve után A nyolcadik testvér, mely egy – az Életmesék – pályázatra született novella címét viseli. A múló időben feltárul az író szüleinek jelleme, története, gyermekkorának életkörülményei, a székely bölcső története, a máramarosi hegyek illata és az Alföld viharsarki szeglete, a vasúti őrház, hol felnőtt, az állatokhoz való viszonya, a Tejúton nyargalászó hófehér paripa és egyéb csodák hona, és persze a sok nehézség, ijedség. Körvonalazódik, mit jelentett neki a Balaton, s családja életében Trianon. Városa iránti elfogódottsága is érződik. Egymást erősítik a közvetlen hangú, a gyermekszájat is megidéző vagy szokatlan, de egyszerű bölcsességeket sugárzó történetek.
Az ügyes-bajos hétköznapok, a töprengések olykor mégis derűt, humort idéznek. A betegséget, a karantént leíró emlékezések is inkább az elfogadás hangján szólnak. Kaffka Margit alakja is többször felbukkan a könyvben. Merengjünk együtt az íróval!
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Baranyai Attila: Lét-buborékok 01. című kötetéhez
Anisse haikuformába öntött gondolatai, érzései, hangulatai törnek fel a kötetben, Hol szivárvány csillan rajtuk, hol meg árnyék vetül rájuk, de mikor elpukkannak, ráébresztenek minket, olvasókat valami igazságra. Bár rezignáltnak tűnnek sokszor, mélyről fakadnak,
Ezek a „buborékok” azonban nem oszlanak a semmibe, nem szűnnek meg a bennük megfogalmazott fájdalmak, lemondások, vagy olykor derűsebb képek, megláthatjuk bennük nemcsak a költőt, de magunkat is, hisz a világot tükrözik. Csodáljuk őket! A lét-buborékok hártyái vékonyak, rajtuk át szemlélve környezetünket érzékenyebbé válunk, s bár elcsattanhatnak a finom falú gömböcskék, megmarad bennünk a látvány, az üzenet. Elidőtlenedik a lét, míg megérezzük a természet szépségét a buborékok által. A bennük feszülő ellentétek ugyan szétfeszítik, de a párhuzamok továbbrepítik a gondolatbuborékokat. Mindannyiunkat jelképeznek a könnyed gömbök. Nézzük a lét pillanatait, emelkedjenek lelkeink a magasba általuk!
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Herczeg-Vecsei Katalin: Balatoncseppek c. kötetéhez
A Balaton határozza meg Herczeg-Vecsei Katalin életét, ezáltal gondolkodását, érzelmeit, így természetesen líráját, haikuinak témáját és hangulatát is. Egy vers egy csepp ebből a tiszta erkölcsű, szép, mélyen emberi lélekből, s háromsorosai a magyar tenger csodálatos világát és jótékony hatását tükrözik.
A végtelen nyugalmat sugározzák, s gyógyerő árad az elégikus, mégis derűs, bizakodó hangú sorokból. A csónakázás, a horgászás örömfénye is ott villódzik a költő szóhullámain, s mindez bizonyítéka annak, hogy a zaklatott, gondterhelt lélek is meg tud feledkezni a bajokról a tó élővilágát, környezetét, színvilágát, hangulatváltozásait szemlélve, tehát nemcsak a költő, de a haiku olvasója is vigaszt talál a változékony vízfelület – a változatos, finom érzékkel árnyalt líra – befogadása által. Kiegyensúlyozott belső világról árulkodnak ezek a „cseppek“, a szépséges tó látványa eredményezi ezt, kölcsönösen meghatározza egymást a külső, természeti és a belső lelki táj.
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Jószay Magdolna: Természetdallamok c. kötetéhez
Titkok, rejtélyek felfedésének vágya uralja a könyvecskét, s a varázslat a képzelet segítségével megvalósulhat, hisz a költői lélek álmokat őriz. Szép párhuzamok tárulnak fel Jószay Magdolna haikuiban, a levél és a kéz erezetén túl annyi minden ezt sugallja!
Apró szépségekre hívja fel figyelmünket: a fűszál hegyén egyensúlyozó katica látványára, a fa törzséből áradó energia fogadására. Átlelkesíti a természetet, megláttatja velünk a felhők rajzolatát, megcsendíti a harangvirágokat a holtak emlékére. Szavai és az időtlen idő segítségével oly valós és könnyen kézzel fogható a gyermekkori pitypangkoszorú!
Megelevenedik a múlt vizén a tavirózsa vagy a szél meséje. Együttérez az állatokkal, növényekkel, felvidítja a napsugár tánca, a napraforgó sárgája, a derűs víztükör, a törékeny cseresznyevirág. Meghallja a rideg kövek közt életéért küzdő kis virágot, mindent fotogénnek lát, empátiával, szeretettel, közvetlen és bizalmas hangon szól. A melankólia, az ábrándos múltidézés, s olykor a szinesztézia erejével hat.
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Kutasi Horváth Katalin: Visszhangok 01. c. kötetéhez
A völgyekben, a hegyek között járva ki-kipróbálja az ember a visszhangot, de milyen jó, ha embertársai lelkében is visszhangra talál egy-egy érzése, gondolata! És milyen fájó, ha megvolt, de már megszűnt, elhalványult… Persze felerősítheti az emlék, megsokszorozhatja a gyász… A Magas-Tátra kettős szerelmet érlelt, cserfes patakjai csobognak, varázslatos vízesései zuhannak alá ezen haikuk sokaságában, s a tátrai tengerszemek még egyre keresik, várják vissza a költőt, ki már csak szívében hordozhatja párját, és csodálatos, de rendkívül kínzó, várakozással és félelemmel teli a viszontlátás reménye.
A hazai tájak ihletésére született versek is a végtelen perceket, a tisztaságot, az egy-egy pillanatra átélt felhőtlen szabadságot ragadják meg, s a vigaszt az jelentheti, hogy nem az elvesztés gyötrelme kerekedik felül, hanem az átélt boldogságért, a rendkívüli szépségekért való hálára próbál koncentrálni a vesztes.
Oly édeni, oly csodás élmények keltették életre ezeket a haikukat, s bizonyára ezek formáltak emberré, íróvá, s talán költővé is!
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Kutasi Horváth Katalin: Turbéklyó c. novelláskötetéhez
Egy fehér galamb történetét is tartalmazza a kötet két írása, s a lélek naiv tisztasága is kirajzolódik olvasás során, de a könnyed lét, a felhőtlen szerelem nem; helyette sok novella mögött érezzük még az itt-ott felcsillanó derű ellenére is a béklyó súlyát, s még ha olykor tanúi is vagyunk a rezignált nyugalomnak, az alkotás lázában megteremtett békének, kihallható a könyvből a szomorú szárnycsapkodás hangja is, igaz: biztos lehet az olvasó abban is, hogy az olykor porban verdeső író, kit rabul ejt néha a fájdalom, kit gúzsba kötnek a lehetőségek merev kötelékei, szárnyra fog kapni, főnixként meg fog újulni.
Az író szabadon bánhat az idősíkokkal, így repkedhetek a múltban, belesimulhatok a jelenbe. Miközben csattogtatom a szárnyaim, elébe vághatok a mának.
Imádok tárgyiasulni, az élettelen dolgokat életre kelteni, rég leköszönt figurákat feltámasztani, beszéltetni őket, szólni hozzájuk, levelet írni nekik… Bátran, őszintén vallok, szembesítem magam a rideg tényekkel.
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Horváth-Tóth Éva: Bennem a világ c. novelláskötetéhez
Oly szép bizonyítéka annak ez a könyv, hogy a lírikus nem mindig tud teljesen kibújni a bőréből, tehát akkor is költői a fellépése, ha prózát ír. Horváth-Tóth Éva eleve különleges hatású – hangulatfestő –, ritka, tájnyelvi színezetű − szavakkal tűzdeli novelláit, melyeknek sokszor egyfajta belső lüktetése, ezáltal egyéni színezete van. Tamási Áronnak lengte be így a prózáját valamiféle lírai varázs.
Az írások során sokszor megjelenik az önirónia, a bájos humor, s ez igazán olvasmányossá, izgalmassá teszi a történeteket. A költő-író gyakran él az elgondolkodtatás, szórakoztatás, meghökkentés eszközével, s mindig ott van az a bizonyos fordulat, ami a novelláknál elengedhetetlen.
Gyakran olvashatunk belső monológokat, s ezek által leszállhatunk egy-egy rokon lélek mélységeibe. Nehezen szakad el halottaitól, szerettei hiánya beférkőzik nemcsak álmaiba, de az érzéseket összekuszáló valóságba is. Az őszinteség, a vallomásszerűség, a reális helyzetkép felállítása és felmutatása fontos eleme írói stílusának.
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Holéczi Zsuzsa: Sorsfordítók c. regényéhez
Az olvasmányos regény, melynek középpontjában egy halotthoz írott levél, a valóság dokumentálása, egyfajta önigazolás és a gyász feldolgozásának szándéka áll, egy fontos kérdésre próbál válaszolni: Megfordulhat-e az ember élete, vagy a predesztináció, a sokszor oly vaknak és kegyetlennek mutatkozó, megváltoztathatatlannak érzékelt sors határoz meg mindent? Történhet vajon jó is azzal, kit csak a lelketlen, szigorú, mindenért őt magát hibáztató környezete formált?
Ha azt nézzük, hogy sokáig hiábavalónak tűnik a tehetség, a jóság, az igyekezet, a példamutató szorgalom, a segítőkészség, hogy kevés a talpraesett elszántság is, akkor elkeseredünk, hisz már a főhős magába fordulását kiváltó ok is vérlázító, magára maradottsága nemcsak szomorú, de érthetetlen és felháborító is… Kevésnek tűnik a bátorság, mellyel visszatér sötét gyermekkorának színterére. Bár próbál megbocsájtással és jószívűen viszonyulni szüleihez, egyelőre képtelen a férfiak közeledését elviselni… Kimozdítható ebből?
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Petres Katalin: Ajándék c. verseskötetéhez
A cím találó: ajándék az alkotás. Aki a tehetséget birtokolja, s aki részese lehet egy-egy mű befogadásának: mindkét fél örülhet ennek az ajándéknak. Petres Katalin oázisnak tekinti a költészetet, s frissítő lehet az alkotónak is, ha a saját kis világában elszigetelődve írhat, de az olvasónak is, ha némelyik versre rábukkan, s lelki tápláléknak, lélekéltetőként érzékelheti.
A gyermeki lélek, az anyaság minden öröme és fájdalma, önszülött gyermeke elvesztésének kínja, az áprilisok kettőssége határozza meg a versek hangulatát. Az ősz borúja, a különös éjek, az idővel szembeni dac át- meg áthatja verseit, s oly sok ráébredés, számvetés, vallomás, pillanatkép tanúi lehetünk a versek olvasása közben!
Szép számmal találunk a kötetben névrejtést, az akrosztichonok, különösen a Paál László festménye és a karácsonyi ünnep által ihletettek különleges színfoltjai a könyvnek. A meditáció, az álarcok lehullása, a bölcs meglátások sorában asszociációkat, parafrázisokat, evokációkat is olvashatunk, az illanó lét megragadásának, a múlt és a jelen összekapcsolásának lehetünk tanúi. Az elengedés még nehéz…
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Szolnoki Irma: Novellák II. című novelláskötetéhez
Az író novellái örök életre kiható gyermek- és ifjúkori emlékeket is megragadnak a jelenen túl, s felfedik Szolnoki Irmának a mesékhez – Andersenhez – való viszonyulását. Ez a kötet vallomás és ars poetica is egyben, párhuzamok tárulnak fel a megszemélyesített tárgyak és az író lelkivilága között. Kiderül, a karácsony varázsát hogy lehet elrontani, de megtanuljuk azt is: ez újrateremthető. Lélekben is felnőhetünk a történetek által, és megérthetjük a másik indítékait.
Gondolatpárhuzamok szervezik, az emlékezés ritmusa szövi a novellákat, jól felépített írások ezek, finom és mély érzések felidézése, rögzítése, szeretetteli megidézése a halottaknak. Az emlékekben a könyv csendes szentély.
A fájdalom, megaláztatás, követelőzés, kihasználás, együttérzés, becsületesség, erkölcs vagy sajnos ezek hiánya egyaránt része a történeteknek. Szomorú, életszerű, sokszor rendkívül fájdalmasan ható, de csodás melódiák zengenek fel Szolnoki Irma lelkéből.
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Vitos Irén: Monokróm gondolatéderek c. verseskötetéhez
A költőnem tompuló érzelmeit örökítik meg az elégikus hangú, hiányt, ellentmondásokat sugalló, sokszor ismétlődő, rezignált közlést, magyarázatot, értelmezést tartalmazó sorok. Sokszor variációk egy témára, a bonyolult, összetett, fájó érzések rezzenései. Az önmagába záruló lelket idézik az önmagukba záruló, keretes szerkezetű, dallamos versek, melyek sokszor feltételes módú mondatokat alkotnak, hisz óhajok, érzések, fájó megállapítások.
Vitos Irén hol magát, hol a társát keresi, hol önmagát, hol a másikat szólítja meg, a rajtuk túlnövő, lázadó árnyékokat idézi. Továbbgondolásra sarkallnak a versvégi elhallgatások. Nincs bennük vád, csak szomorú tudomásul vétel. Valahogy hiányoznak a kötetből a fordulatok, mert velük szemben csak a megkövesült remények állnak.
Gyakori ebben a lírában a filozofálgatás, az ellentétek és ellentmondások felfedhetetlenségének, feloldhatatlanságának megállapítása. A költő a kétség és a várakozás egyben, a fájdalmas, mosolygó türelem megtestesülése, ennek kivetülése.
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Gáspár Klára: Székely sors című regényéhez
Tódulnak az emlékek, az ábrándozások, a titkok ebben az olvasmányos könyvben. Sokszor puskaropogás szakítja meg a lélek csöndjét. Szociografikus rajz ez, a háborúnak, a világeseményeknek, a politikának kiszolgáltatott kisemberek életébe enged bepillantani. Egy történelmi korszak krónikája az egyén, elsősorban a több nyelven beszélő bukovinai székely férfi, egy német ajkú asszony és örökbefogadott gyermekük szempontjából, ki sokáig nem érti, mi történik körülötte. Fontos az ártatlan fiú szemszöge, ki sok mindent játéknak tekint még.
Megismerjük főleg a prágai, budapesti, bátaszéki mindennapokat, a szeretetet, lágyságot, szenvedélyt, örömöt, kiszolgáltatottságot és a zárkózottságot, keménységet, érzéketlenséget is. Ismétlődnek az események, érzések: a bizonytalan vagy épp reményteli várakozás, a csomagolás, a megérkezés, az otthonteremtés izgalma, vagy épp annak elvesztése, a gyermekvárás, a félelem, az aggodalom, az idegenségérzet, az egymástól való elszakítottság. Átélhetjük, milyen az, mikor a magánélet is ellenőrzés alatt áll. Szívszorító, elgondolkodtató regény.
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Takács László: Mélyemben az ember című kötetéhez
Takács László lélekbékítő sorai, józan hangú, egyszerű igazságai, realista képei megtanítanak arra, hogy maradjunk hűek önmagunkhoz, ne vesszünk el a tömegben. Nemcsak léha tollforgató akar lenni, hanem poéta-lelkű szabad madár! Ars poeticája, hogy lélekből, őszintén, tűzzel, szenvedéllyel kell írni. Nem kellenek szigorú szabályok, csak szív. Egyszerűen megéli a mát, miközben belenéz a mindenség szemébe. Számvetést, mérleget készít. Felismeri: ő maga az élet értelme.
Közvetlen hangot üt meg, elgondolkodtatja olvasóját. Tükrében szép és szeretnivaló a világ. A letűnt éveket ajándéknak tekinti, elfogadja a múltat, bárhogy is volt, még ha összegyűrődött is néha a mosoly… Versein átsüt, hogy hisz a sokszor tévedő világban, a mindig megbocsátó mában, a holnapi változásban. Megölelné a világot, a semmit mindenné tenné! A beteg jövőkép elgondolkodtatja, igaz feltámadást adna a világnak. Szeretne gyermek maradni, s lelkében az is! Hangulatképei között megtaláljuk a szerelmes dalokat és hiányverseit is.
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Dobrosi Andrea: Szócsipkék című verseskötetéhez
Finom, elegáns, változatos szócsipkék tárulnak elénk Dobrosi Andrea verseskötetében. Az emlékezet a vértje, korrajza kór-ikon. Fájdalma neveli, oázist alkot a sivatagból, verejtékezik vágya. Egyszerű életbölcsességeket mond ki, miközben belelóg reménye a semmibe, ő maga is szárnyatlan, s félszárnyú a szerelem is, mi meg-meglegyinti. Oly szép képekben fejezi ki az összetartozás érzését!
A szikrázó vagy ámuló csend oly beszédes, s a levegő-idő lebegése maga a varázs! Csendes józansággal szembesül a világgal, miközben a pillanat lován vágtat vagy az elmúlás ágait tördeli. Pontosan meghatározza saját helyzetét. Filozofikus, mélyen elgondolkodtató kérdéseket tesz fel közvetlen hangján önmegszólító soraiban, s úgy érezzük, magunknak is el kell méláznunk ezeken.
Elkészül leltára is: az univerzum szeleteként létezik, s ebbe fog belehalni. Ugye érezzük a József Attila-i párhuzamot, mint ahogy azt is, hogy Andrea szíve dobban a versek ütemeiben? Fülbemászó gondolatpárhuzamai magukkal ragadnak, éppúgy, mint játékos-szellemes nyelvi megoldásai.
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Horváth–Tóth Éva: Pársorosok című verseskötetéhez
Férje, Horváth Zoltán illusztrációival jelent meg Horváth-Tóth Éva 168 haikut, 76 apevát, 75 pundurkát és 11 tankát tartalmazó kis gondolatgyűjteménye, lélekrezdülése, hangulatképe a tőle megszokott finom, kifejező és árnyalt költői képekkel. Sorai által megelevenedik a padon görnyedő csend, a hintán ücsörgő múlt, a kuporgó holdfény, a szuszogó este, a gyöngyökben remegő fény, átölel az elsuhanó nyár, mindenhol ott lappang a szeretet, a szerelem, az álom és a vágy. Szavai lágyan simogatnak. Láttató költészet az övé. A rövid, mégis ezernyi érzést tömörítő könnyed (egyben nagyon mély, sokat mondó) gondolatok hozzásegítenek minket a természettel (olykor a tárgyakkal) való azonosuláshoz. A költő különös hangzású szavaival, érdekes szószerkezeteivel, megszemélyesítéseivel, hanghatásokat idéző metaforáival egyéni ízt ad mindennek: csendeleg a gondolat, a szellő kócot súg a fák sziromhajába, károg a lég, s diót tör csőre, álmot göngyöl a pillangó szárnya. A különféle formájú rövid versekben visszatér pár olyan motívum, mint a kulcs és a zár vagy a hold. Lélekszárnyalásra fel!
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Kamarás Klára: Falánk idő című verseskötetéhez
Őszinte, személyes hangot üt meg a költő ön- és az olvasót is megszólító számvető, emlékidéző, a múltat a jelennel szembesítő elégikus verseiben, melyekre a sztoikus bölcsesség, az objektivitás jellemző. Az idő szárnyaló és falánk, szétfoszló nála, általa elavulhatnak az álmok, az örökké szó már nem jelent semmit… Az életről és a halálról való elmélkedés, a rend, az igazság, a tisztaság vágya jogos, elgondolkodtató kérdéseket vet fel. Tudásunk „imbolygó ladik” a rengő világban. Hol madáchos a hangja, hisz a cél halál, az élet küzdelem; hol József Attilá-s, ahogy hozzááll a reményhez; máskor meg kölcseys: minden hiábaló… És ettől olyan igazán Kamarás Klárá-s! Előtörnek a karantén-víziók, a lehetséges és a lehetetlen keveredik a képzeletben. Az elmúlás árnyékában, kételyek közt, de nem feladva, hanem a végsőkig küzdve él és alkot, igaz, az akarat elfogyó. Sorsa űzi a nagy semmibe a semmi létből. Bár könnypárás őszi világot idéz, a kétség percei felfalják, de ars poeticája is körvonalazódik: a költő úr a képzelet felett!
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Kristófné Vidók Margit: Pillanatvarázs című verseskötetéhez
A sodró, erőteljes ritmusú versekben zenél a tenger, táncol a hópehely, karmazsin ruhát ölt az alkony, ölelkeznek a fák, oson a hold, eltéved a szellő és az ember. Illékony a pillanat, azsúr-foszlányként érzékeljük a perceket, de a költő megragadja az elsuhanó hangulatokat. Az eklogák világát idézi. Szinesztéziák, ismerős akkordok zendülnek fel, mi is átéltünk hasonlókat. A nehézségek ellenére minden légies, bársonyos ebben az álomszerű, misztikus világban. A bizakodásnak helye van, hisz balzsamos szellővel simogat minket, s reményszálakat szőnek pókjai! Az erdő zöld köntösét lecseréli, a robajló vízesés velünk zokoghat, de van megújulás! A költő néhol Juhász Gyula hangján szól. Együtt sóhajt a természettel. Zokogva csendülnek a harangok, finoman beárnyékolja az elmúlás a létezést. Egy gyönyörű lélek kivetülése ez, egy mélyen érző szív feltárulása. Az érett elégikus dalok mellett egy szép tükörverset és pár klasszikus szonettet, megemlékezést is olvashatunk a kötetben. Pillanatvarázsok bűvkörében lapozgathatjuk ezt a verseskönyvet.
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Záruba Károly Valér: Vers a szavak palotája című kötetéhez
„Újmódi pásztorunk” az eklogák, időmértékek idillibb világába varázsol minket alliterációi, nyelvi játékai, életbölcsességei, láttató képei, hasonlatai, igényes nyelvezete által. Rájátszik Radnótira, gazdag irodalmi fonódásokat olvashatunk nála, megfogalmazza s alkalmazza is ars poeticáját. Sokszor ódai hangot zendít meg, természeti képei mellett egy-egy barát (és a kedves) alakját is megidézi. A nosztalgia, a finom erotika is megjelenik a sorokban, tükröt mutat a mának.
Novelláinak balladisztikus jellege drámai hatást eredményez.
A tömör közlések uralkodnak, gyakoriak bennük az elhallgatások, a félbehagyott mondatok. Az életből veszi jeleneteit, gyakoriak a fordulatok, meglepetések, itt érez egy faág is akár, a szegény ember büszkesége, találékonysága ad erkölcsi erőt, példát. Van együttérzés, szeretet a keménységben, zordságban is. A képekkel is illusztrált kötetben egy esszét is olvashatunk a szabadversről a költőtől, aki a kötött formákat kedveli és alkalmazza, ám nyitott az újra is!