Dálya Gergely: Alkotói közelkép
KESZY-HARMATH DÁNIEL
-Szia! Kezdjük azzal, miért nem teszünk semmit a neved mellé, hogyan is határozod meg magad?
– Nézd, nem nevezném magam költőnek vagy írónak, elsősorban pedagógusnak tartom magam, aki szereti az irodalmat.
– Szóval tanítasz.
– Igen, tanítok, nevelek, szeretek, átadok magamból és a tudásomból, szóval ugyanazt csinálom, mint egy író vagy költő, csak közvetlenebbül.
– Mesélj még arról, milyen kapcsolatot véltél felfedezni a tanítás és az írás között!
– A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanáraként ez adott. Illetve először adott volt a tanítás, aztán választottam csak hozzá tantárgyat. Szeretem, és úgy gondolom, jól művelem a magyar nyelvet, és a rajta írt irodalmi alkotásokat is. Szeretem a nagyokat, de a kortárs írókat is szívesen olvasom, és olvastatom másokkal.
-Kik a kedvenceid?
– A nagyok közül Kosztolányi, Arany, Ady, Ambrus; a kortársak közt pedig a legjobb barátom, Kovács Anna, aki szintén verslistás.
-Szóval számodra a Verslista tényleg egy baráti közösség, ha innen van a legjobb barátod is?
– Baráti, de Annát már én hoztam ide, ahogy annak idején, három éve jóbarátom, Baranyai Attila, a listavezető hozott ide engem. Teszem hozzá, ez egy nagyon okos lépés volt.
– Sokat köszönhetsz a Verslistának?
– Igen, rengeteget:sok jó élményt, listatalálkozókat, kemény munkát, a havi pályázatok megszervezését, eddig titkolt fotós és videós képességem kifejlesztését, nagyszerű pályázati lehetőségeket,egy egyiptomi utat és persze a többiek sok-sok jó versét és novelláját.
– Térjünk ki egy kicsit erre az egyiptomi útra!
– A Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság, a VPM és a Barátok Verslista által közösen kiírt „Az én Egyiptomom” című novellapályázaton első helyezést értem el az Egyiptomi csata című novellámmal, amely egy csattanóval végződő „csalimese” vagy úgynevezett „short story”. Nagyon örül-tem az elismerésnek, ezt óriási dolognak tartom, és nagyon hálás vagyok a kiíróknak a nagy nyereményért.
– Egyébként jártál már Egyiptomban?
– Nem, eddig Európán kívül még nem jártam soha, így most nagyon izgatott vagyok az út előtt pár hónappal.
-Említetted, hogy a novella műfajában alkotsz, de mi a helyzet a versekkel és a versírással?
– A verseket szeretem, de a versírást meghagyom inkább másoknak, akik jobbak benne. Ezen a téren inkább csak szárnypróbálgatásaim vannak. Ha írok is verset, az általában nem komoly, inkább a játékosságra, zeneiségre törekszem, asszociálok,és ilyenkor is legfőbb eszközöm a humor.
-Hol olvashatjuk az írásaidat?
– Mivel kezdő vagyok, és a tanítás, tanulás szinte minden időmet leköti, kevés mű születik tőlem. Ezeket itt, a Barátok Verslista köteteiben olvashatjátok. Máshol még nem nagyon publikáltam.
– Említetted, hogy tanulsz is. Mit?
– Az írástól kicsit távoli területen, az alkalmazott nyelvészet berkein belül anyanyelv-pedagógiával foglalkozom, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyik PhD-programjában.
– Akkor a következő publikációdat, a disszertációdat is elolvashatjuk?
– Igen, hamarosan.
(A fenti cikk megjelent a Képzeld el… c. irodalmi folyóirat az évi számában)