Leírás
Kutasi Horváth Katalin: Levelekkel hullok
„A természet részének érzem magam. Levelekkel hullok, s tán erdei ösvénnyé válok egyszer. Világomban a körülöttem lévő tárgyak olykor átlelkesülnek, állataim is képesek emberként látni, érezni, gondolkodni. Gyakran belém vág azonban lét-bilincsem, sokszor bánathálóban vergődöm, hisz városlakóként, igaz, száztitkú lélekként gomolygok ide-oda.”




![D. Nagy Judit: Időkereső [KMI A 029]](https://verslista.hu/wp-content/uploads/2024/07/IMG_6256-450x450.jpg)

Értékelések
Még nincsenek értékelések.