SZÓSZÖVŐ - 57.

E heti 8 szó a következő:

bocsánat
megcsaltak
fogadkozz
kutya
emlékezz
titkokat
isten
soha

Soha ne

Soha, soha ne fogadkozz,
ha megcsaltak, hogy majd büntetsz

(Emlékezz a víg dalokra.
Emlékezz a szép tettekre.
Emlékezz a jó napokra.
Emlékezz a hűs kertekre.)

s megcsalsz ezért, hűtlen, te is
parázna, éhes titkokat;

(Emlékezz a mély csókokra.
Emlékezz a kész szépekre.
Emlékezz a csöpp bókokra.
Emlékezz a múlt képekre.)

korcs kutya vagy, vagy bölcs ember,
legyen szíved megbocsátó:

(Emlékezz a bölcs szavakra.
Emlékezz a lágy estékre.
Emlékezz az új tavaszra.
Emlékezz a halk mesékre.)

nem csak a vén-vén, jóságos
isten joga a bocsánat.
(Betyár Benő)

Bocsánat, ma megcsaltalak egy másik kutyával,
azt hittem, titok marad, ámde elárult kitűnő szimatod
te, kiskutyám, és az Isten remélem, megbocsátotok,
bár nem fogadkozom, hogy többé soha, soha.
Ha majd egyszer számba veszed bűneimet,
kérlek, az efféle csalásokra ne emlékezz,
hisz midig csakis téged szerettelek!
(Horváth Magdi)

Titkok

Van olyan bűn, amire soha nincs bocsánat!
Hiába a pap, hiába a feloldozás,
emlékezz, hogy megcsaltak aztán kikacagtak,
te csak hűséget lihegtél, mint hálás kutya,
ki Istent lát gazdájában, és nem bánja, ha
oldalba rúgja, mert hát Isten is elvesz, de
a másik kezével ad, és így a gazda is,
de mégis van bűn, amire sosincs bocsánat!
(Stakó)

Sajó kutya
  
Kutya, jóság, nagy fehérség,
öt éves szívem melegével öleltelek.
Soha nem láttam még lényt,
ki így megért, s nem ember.
Isten lelkes teremtménye,
a titkokat figyeltem.
Elmúlt az a nyár,
Szeme már odaát,
üzeni: emlékezz rám.
Bocsánat, hogy csak egy
nyáron át szerethettelek.
Lehet, sokan megcsaltak,
azóta szerettem én is sok más
tarka, fehér, cicát, kutyát,
de hidd el, amíg emlékezni tudok,
nem feledlek, s tovább adom
egyetlen közös fényképünket
gyermekemnek, őrizzen bennünket...
(László Eszter)

Nőstény

Emlékezz! Ha már nem megy,
hogy nem mondod többé: - Bocsánat!

Az élet nem károdra örvend.

Csendes isten nyomja ágyad,
pirulát kapkodsz, sejtjeid zörögnek.
Letaglóztad magad, mert azt mondtad: - Megcsaltak!

Könnyes szemed keresi a titkokat.
Miért van mindig és miért nem soha?
Hitetlen utad töretlen. Arra előre!
Bontod magadban a lélek tollát,
de a felesleges szó, a hosszú csönd felemészt.

Nőstény kutyaként tüzelsz a világra,
ég minden, mi te vagy. Törtető haladék,
fogadkozva, apránként felépülő adalék.

Egy a sok közül, aki nem maradék.
(Laczkó Attila)

Emlékezz te kutya,
kinek a csont egyszer túl kemény,
máskor túl puha:
Isten előtt soha se fogadkozz,
mert jobban ismeri titkodat,
mint te rágcsáló önmagadra látsz.
Emlékezz, és fogadd el,
ha mások meg is csaltak,
jólétedben osztozz, ha fáj is,
és keresd a macskák bocsánatát.
Emlékezz a csontra, amit kaptál,
a pépre, amire úgy érzed,
most vágyakozni kell;
az még előtted sem titok:
egyszer úgy is az leszel.
(Andica)

Kérjük, hogy amennyiben véleményed van a fenti versekről, írd meg nekünk a kritika@verslista.hu címre!