SZÓSZÖVŐ - 62.
E heti 8 szó a következő:
szerencse
igaz
anya
barátom
mosoly
messze
forog
holnap
holnap sirályok temetnek, egy
lámpátlan este bezárja kapuit előttem,
megfordulok, ezer mosollyal, de már nem nézhetünk egymásra, és most messze,
nagyon messze, még élek, a száj szóra mozdul - elment minden barát a
megtalált ajtón, de ablak leszek hogy újra lássak, némán viaskodva
leltározok, miközben szavak szellőznek kiterítve, itt is - őrizlek
csontjaimban s magammal viszlek ebben az éjszakában, hisz szökevényed
vagyok, miközben rám zuhan az este, ez az alagút sötét, benne a csend végén
kis titkaimmal - a gyermekkor repedezett tükör, vagyok csupán, ezen a szűk
folyosón, csak széljárta rongyos marionettek tánca, csupa csodálkozás
szemek, de kibontalak, végig élni minden szeretkezést -
(JEGA)
Hazavágyom
Hazavágyom... Napról napra egyre inkább emészti a lelkemet a honvágy. És
maradok. Nem indulok el a messzi, ismerős tájak újralátására, a régi
barátaim megölelésére.... Maradok. És maradnak velem a sárguló, halványodó,
lassanként elfoszló emlékek egy másik tájról, egy másik életről, amelynek
egyszer része voltam én is... És lehetett az akármilyen élet, én a része
voltam... benne éltem... benne szerettem, sírtam, dühöngtem és terveltem
öngyilkosságot kamasz koromban. Ott üldögéltem hosszú délutánokat a Körös
partján, ott forraltunk világmegváltó terveket mi, tizenéves kamaszok... Ott
sétáltam büszkén az utcán arra gondolva, hogy alig száz évvel ez előttről
talán Ady lábnyomain lépkedek a szűk utcácskákon.
És maradok. Most ideköt egy másik élet, egy szerelem, egy felnőtt
gondolat.... És hallgatom az idegen szavakat, és tűröm őket.... És
maradok...
Anyámra gondolok néha, aki olyan büszkén eresztett utamra ebbe a másik
világba. Anyámra gondolok, akit már rég nem láttam, s aki most emlékeimben
összemosódik a hegyekkel, fákkal, folyókkal... és mosolyt csal arcomra...
És maradok... És hazudom, hogy jó nekem, és hazudom, hogy igaz, hogy nem
vágyom haza....
(Somogyi
Nóra)
Jó Szerencse- anyám,
süssön rám mosolyod!
Lásd nincs igaz barátom,
s bár jönnek holnapok,
oly messze úszik minden,
s nem tudom hol vagyok:
tenyered bársonyéban,
vagy egy sötét szobában,
és talmi minden kincsem.
(Sida)
As Time Goes By...
Ül és játszik. Csak úgy, csak magának.
Az öltönye kopott - fehér, nem méretre készült.
Nikotin sárga vékony ujja alatt puhán fordul a kotta.
Úgy tesz, mintha nem fejből játszana.
Szája széléről leégett cigaretta lóg, hanyagul és életuntan.
Mosolyában sokat megélt messzi évek ködlenek, nők, akiket szeretett és nők akik
nem szerették.
Oldalra néz, mintha látna valakit.
Az asztaloknál összebújt párok és alkoholba fordult magányosok.
Sorsát szemében látom: összeszűkült pupillái fáradtan lesik a szerencsét.
Mert legszívesebben magának játszana.
Csak úgy, otthon. A zongora pedig minden egyes érintésre új és új hangokat adna,
mint egy szép nő a kezei között.
Megint mosolyog. Fejében forog a holnap, a soha el nem érhető. Talán tudja. Néz,
mintha látomása lenne, a zongoránál
egy szép sziluett, aki éppen ide a budapesti Casablanca-ba jön megtalálni és
elfelejteni a férfit aki szeret.
És a bárzongorista rekedtes hangján csak neki énekel:
As Time Goes by...
This day and age we're living in
Gives cause for apprehension
With speed and new invention
And things like fourth dimension
Yet we get a trifle weary
With Mr. Einstein's theory
So we must get down to earth at times
Relax relieve the tension
And no matter what the progress
Or what may yet be proved
The simple facts of life are such
They cannot be removed
You must remember this
A kiss is still a kiss, a sigh is just a sigh
The fundamental things apply
As time goes by
And when two lovers woo
They still say, "I love you"
On that you can rely
No matter what the future brings
As time goes by
Moonlight and love songs
Never out of date
Hearts full of passion
Jealousy and hate
Woman needs man
And man must have his mate
That no one can deny
Well, it's still the same old story
A fight for love and glory
A case of do or die
The world will always welcome lovers
As time goes by
Oh yes, the world will always welcome lovers
As time goes by
Emlékezésül Ingrid Bergmanra , Humphrey Bogartra és SAMre a bárzongoristára
(Nadir)
A tökéletes anya
Rendbe rakta a szobát, kiszellőztetett. Kedvtelve nézett szét, mindenhol
szép rend és tisztaság. Ilyennek szerette a lakást. Nem hagyta, hogy
bárki is tönkretegye az ő művét, szerencse, hogy mindenki
alkalmazkodott hozzá, és igyekezett megbecsülni a munkáját. Így nevelte
a férjét és egy szem kislányát is.
A lány most kinyitotta az ajtót, és lelkendezve szaladt be:
- A barátom itt áll az ajtóban, bejöhet kicsit játszani?
- Először is - kezdte az anya - csukd be az ajtót, fűtünk. Miért nincs
rajtad papucs? Meg akarsz fázni? Nem jöhet ide senki, és te sem mehetsz
sehová. Most takarítottam ki, nem szeretném, ha újra széjjelség lenne.
- És holnap? Holnap ugye eljöhet? - és mosoly jelent meg az arcán,
hátha ezzel megszelídíti az édesanyját. - Nem messze laknak.
- Ez nem igaz! - fortyant fel. - Legutóbb megmondtam, többet nem jöhet.
Akkor is össze-vissza forogtatok, és levertetek két értékes vázát,
söpörhettem utánatok. Jegyezd meg, a vendég gyerekek mindig csak
rendetlenséget csinálnak. Az új ülőgarnitúrát sem szeretném, ha
összepiszkolnátok.
- És apa mikor jön haza?
- Mit tudom én! Biztos megint túlórázik. Ő is csak magával törődik mint
te! - mondta, és bement a konyhába. Meghúzta az üveget és dühödten
hozzáfogott a mosogatáshoz.
(Bató Boglárka)
Szerencsefi
Variáció Nr.1
...szerencse, míg nem elég,
igaz is kell, hogy legyen,
anya, gyermek, és halál,
barátom homlokán gond,
mosoly, avagy zokogás,
messze a messzeségtől
forog, még nyugtalanul,
holnap, a ma s a tegnap...
Variáció Nr.2
...holnap égre huppan a Nap
mint aranytollas kalap
forog
csoszog
anyaég kékes kebelén
mosolygó tűz-kelevény
igaz
vigasz
sej dalolgat fenn magában
fényörvénnyel találtan
de halld
e dalt
messze van még Hold-barátom
nem is szerencse-álom
e kép
ekképp...
Variáció Nr.3
te ma kélj fel szerencse!
te ma bújj le igazság!
te ma nőj szét anyaság!
te ma szállj be barátom!
te ma zúzz össze mosoly!
te ma végy vissza messze!
te ma térj ki forogni!
te ma élj át holnapig!
Variáció Nr.4
...messze bolyong ma jó barátom,
a forgandó Szerencse;
bár igaz, mosolygón, már holnap
- csak hogy mámat megmentse -
bennem anyaként szaporodhat...
(Betyár Benő)
Létezőhöz...
Kristályban úszó boldogság,
mosoly, mely csak az enyém
Minden igaz:
szó, tett, bűn, jóság,
és közel, igen közel a vágy,
hogy halhatatlan légy.
Szívemben sorjáznak,
lelkemben forognak,
gondolatok, messze határtalan
a holnap, mindig a jelen,
szerencse, hogy létezik
Mert fogalom és tényleg ő
A barátom.
(Laczkó Attila)
Kérjük, hogy amennyiben véleményed van a fenti versekről, írd meg nekünk a kritika@verslista.hu címre! |