SZÓSZÖVŐ - 76.

E heti 8 szó a következő:

remeg
meleg
ábránd
árván
könyököl
meggyötör
lusta
talán

Mi ma volt

Remeg az egész föld amerre járok
ideghúrja mind pattanásig feszül.
                Rezgető bús élettanárok.

Meleg áramlatok táncolnak bennem
lépteimmel ősök ugarát szántom.
                Dombba bújok megkövülten.

Ábránd és álom csípteti szempillám
ha csipkebokrok nyárpillét hullatnak.
Villog rám ékes színcsillám.

Árván fütyül a pacsirta is mikor
eltűnök gyülemlő felhők árnyában.
Minden porból porba tipor.

Könyököl bennem a csend árvasága
és messzi űr csillagpapucsa rugdal.
Létregényem odvas dráma.

Meggyötör a lét miriád nagy terhe
sorsom csak mulandó halálmisszió.
Istenbírák fognak perbe.

Lusta kegyelemmel angyalok hívnak
ambróziás utolsó vacsorára.
Nincs-méhemben csukák ívnak.

Talán látok megszületni egyszer még
egy új világot miben majd csak élek.
Mi ma volt imám, nem elég.
(Betyár Benő)

A remény

remeg a meleg, izzó levegő,
szél fuvallat, bőrömet égető,
hiú ábránd, nem hagysz árván,
múló délibáb, káprázat csupán.
Ablakon a remény kikönyököl,
magához vonz, aztán meggyötör,
majd elnyúlik, mint a lusta macska,
megint dorombol, hízeleg, tudja jól,
hogy te kapsz utána, de ő mintha
csak egy őrült játékot játszana,
köddé foszlik, és búsulhatsz komám,
mert mindig csak azt mondja "talán"!
(Sztakó Zsolt)

Az Örök-társ

Nyújtsd ki kezed, had érintselek,
Had érezzem meleg leheletedet,
Had lássam remegő ajkadat-

Százszor és ezerszer láttalak!
Álmaimban, ábrándjaimban,
Képzeletem ezerféle képben vetített már elém.
De most végre itt vagy. És talán -
Talán itt is maradsz. Kitöltöd e teret mellettem
S az álom, mely meggyötört valóság lesz.

Árva voltam nélküled, de most,
Hogy itt vagy velem végre, élek!
Köszönöm s kérlek téged
Csak ölelj, ölelj szorosan - félek!
(Oláh Anikó)

Furcsa harmónia

Talán lustaság remeg,
mint hajléktalan -
meggyötörten, árván
könyököl bennem a semmi...
de mit csináljak,
oly melegen csínytevő,
kedves ábránd ez nekem:
vele együtt keringeni.
Mint ha anyám lennék;
(útszéli szabad madarak)
és együtt szállanánk
az álmodozó fák alatt.
(Dobrosi Andica)

Lusta vagyok
a munka meggyötör
talán a meleg
mi testemre könyököl
remeg a levegő
fojtogat az ábránd
itt vagyok és még sem
társaságban
árván.
(Gállai Juli)

  Könyököl árván
  a lusta ábránd
  párás érzése
  remeg a melegben
  "a szerelem hiánya
   meggyötör" -
   sóhajt sután
  "holnap talán
   rám köszön".
(Molnár Szilvia)

Kérjük, hogy amennyiben véleményed van a fenti versekről, írd meg nekünk a kritika@verslista.hu címre!