SZÓSZÖVŐ - 120.

E heti 8 szó a következő:

rózsa
átkarolva
figyeled
selymes
jelen
testek
mézédes
világ

Álmomat a valóság utolérte

A világmindenség
Legszebb állapota,
A jelen érzését
Most szorosan átkarolva,
Kápráztatva, szemem elé hozta.
Selymes rózsa szirma
Szívemet, elgondolkoztatta,
Álmomat védte,
S a valóság utolérte.
Figyeled? S vajon érted?
A hajladozó testek képe,
Összehangoló mézédes léte,
Hasonló, az életemet nézve.
A világmindenség
Legszebb állapota,
A jelen érzését
Szorosan átkarolta.
(Gergely Beatrix)

BÚCSÚ(S)ZÓ

Mint rózsa szirmai selymesen hajolva,
sorakoznak barátok egymást átkarolva.
Szavak születése ölt gondolat-testet,
alkotó szigetvilága a torz jelennek.
Búcsúzom tőletek, hogy messzire megyek
nyílt vizekre vágyom, tovább evezek.
Köszönöm nektek azt, hogy itt lehettem,
remélem adtam is, nemcsak elvehettem...
(Gállai Juli)

Vágyakozás

A lágyan ringatódzó hajók oldalát,
Selymesen simogatják a tenger hullámai.
Várakoznak!
Várják a fárasztó nap után a pihenés óráit.

A leszálló éj sötétjével átkarolja,
Az álmos hajótesteket.
Elcsitulnak a kikötő hangjai, és
Te, csak a csendet figyeled.

A parton állsz, hallgatózol.
Érzékeid felerősödve,
Minden apró ingerre felélednek.
Még egy utolsó pillantás a távolba, s elindulsz.

A tavasz illatai elültek, s
A rózsa, szegfű és ibolya szirmain
Nem döngicsél a méhecske, s
Ma már nem gyűjti a mézédes nektárt.

Alszik a kikötő, a mező, a Föld, a Világ.
Alszik az út, csak lépteid zaja hallik.
A partról hazaérve, immár alszol te is, s
Álmodban újra éled a hajóút izgalmát.

Az álom mosolyt csal az ajkaidra,
A Hold sápadt fénye selyembe öltöztet.
Sejtelmesség ölel át, s én csak vágyom,
Ismerni átélt perceidet.
(Szabó Gitta)

Kérjük, hogy amennyiben véleményed van a fenti versekről, írd meg nekünk a kritika@verslista.hu címre!