Kutasi Horváth Katalin: Alkotói közelkép
MAGYAR ESZTER
Magyar Eszter nemrég lett a Verslista tagja, de máris három külsős – a szellemes, a legyes-poloskás és a Vágyak… – pályázaton nagyon szép (első ill. második) helyezést ért el. Februárban be is mutatkozott a tagoknak. Megmutatta tréfálkozó hajlamát, de el is gondolkodtatott minket.
– Eszter, hogy találtál ránk? Hogy érzed magad köztünk?
– Két kedves írótársam hívta fel a figyelmemet a Versistára. Nagyon szerencsésnek érzem, hogy jelentkeztem. Sok új, irodalomszerető és színvonalasan író embert ismerhettem meg, és – kétévnyi „hallgatás” után – újra írni kezdtem. Visszanyertem a lelki egyensúlyomat, és a szellemi frissességhez is hozzájárul.
– Mióta írsz? Mi késztetett először írásra?
Leszámítva a szokásos serdülőkori próbálkozásokat, tíz éve leveleztem tudományos témában valakivel a neten, aki nagyon szerette a leveleimet, s megkérdezte, miért nem írok, másnak is örömet szereznék vele.
– Bemutatkozásodban nagy szeretettel vallottál családodról, édesanyád szerepéről. Biztos megörökítetted ezt írásaidban. Mesélj erről, kérlek!
– Köszönöm, hogy említed, valóban nagyon szoros kötelék fűzött Édesanyámhoz, a saját anyaságomat pedig sikerült száz százalékosan megélnem. Persze emléket állítok neki, de lényegében sohasem írok a saját életemről vagy magamról, és persze mindig magamról írok, hiszen minden írásomban benne vannak a gondolataim, érzéseim, a választott témáról a véleményem, állásfoglalásom.
– Úgy érzem, a mesék nagyon közel állnak hozzád…
– Szeretem a meséket, de a kb. 90 írásom közül csak 14 mese. A „mese” szó mögé bújva, bizonytalanul kezdtem írni első kis történeteimet.
– Milyen műfajokkal próbálkoztál még?
– Prózában szinte minden műfajt kipróbáltam a sci-fitől a paródiáig: krimi, novella, cikk, karcolat, élménybeszámoló, esszé, monológ, humor, egyéb. Az abszurd távol áll tőlem, bár ebben sem vagyok biztos. Viszont a fantasy kifejezetten csábít, lehet, hogy jól érzed, hiszen kötöttebb formában ugyan, de az is mese.
– Vannak visszatérő /kedvenc témáid? Mi inspirál?
– Gyakran akaratlanul is a kritikus, ironikus hangvétel felé kanyarodom, ha közvetlen környezetem, embertársaim, vagy a szélesebb társadalom hibáira, problémáira próbálok rávilágítani. A visszajelzés inspirál.
Az érdektelenség teljesen el tudja venni a kedvemet, de ha egy barát, szomszéd, bárki egy írásomat vagy a könyvemet megdicséri, ha egy pályázaton helyezést érek el, az új lendületet ad.
– Kik voltak rád nagy hatással az életben vagy az írók /költők közül?
– Becsülöm a saját területükön maximumot nyújtó embereket. Magam is, ha valamibe belefogtam, azt szívvel-lélekkel tettem, másképp nem is érdemes. A XX. századi íróktól olvasok legszívesebben, de fontosnak tartom írásaimban a saját stílust, eredeti ötletet.
– Találtam egy beszélgetést veled a Holnap Magazin oldalán…
– Igen, 2009 márciusa óta vagyok ott tag, oda küldtem be első írásaimat, onnan kaptam először – örömömre kedvező – visszajelzést. Eleinte nem mertem pályázni, de pár hónap után mindjárt I. helyezést értem el.
– Hol, milyen fórumokon, antológiá(k)ban találkozhatunk még írásaiddal?
– 2014-ben kaptam meghívást a Héttoronyba, ahol szintén tag vagyok. Több Holnap Magazin-os antológiában szerepelek: Ősz-Tél, Csillagvilág, Sorsfordulók, Jelenkor üzenete; Anya, ölelj át; Évszakok, Anyaszív, Alagutak. Ez utóbbiban három pályázati első helyezett írásom található (Sikeres vállalkozás, Szellem a palackban, Tojásos nokedli).
– Van saját köteted? /Tervezel saját kötetet?
– 2010-ben jelent meg Ajándék Neked címmel saját kötetem, szeretnék újabb kiadást, és még egy kötetet a 2010 után született írásaimból.
– Jelenleg mi a legfontosabb számodra?
– Szívem vágya, hogy az emberek újra megszeressék az olvasást, főleg a fiatalok, gyerekek esténként könyvvel a kezükben aludjanak el. Legnagyobb boldogság lenne számomra, ha ehhez én is hozzájárulhatnék. Próbálom a magyar nyelv gazdagságát, szépségét megőrizni írásaimban, igényesen, érdekesen, választékosan fogalmazni.
(A fenti cikk megjelent a Képzeld el… c. irodalmi folyóirat az évi számában)