szavak nélkül

szúrós voltál tegnap,
mint magányos rózsaszál,
ajkam csókra várt
ajkad csókra nyílt
mint tündöklő égbolt,
a nap sugarainak
hófehér bőröd illatát érezzem
heverjem fáradalmát a szerelemnek
melyet itt érzek melletted
(Laczkó Attila)

Rózsakör

Szép bimbózó testeden heverjek tavasszal
virító ajkaidon foganjak meg nyárban
nyelveden csókra nyíljak csipkehozó ősszel
hófehér melyed legyen téli rózsaszálam:
téphessem virágod, hogy tavasszal bimbózhass!
(Betyár Benő)

Pajzánvers 2004

itt a melyed melyet tapizok
köztük van nékem nyugvásom,
hova leheverjek, édesded pihenjek,
párnádra lehajtom búsmagyar fejemet.

Csókra nyílt ajkaid beporzom,
róluk a nektárt orvul elorzom,
hogyha tavasszal virul egy rózsaszál,
az lesz gomblyukamba nyert halál!
(Stako)

Kérjük, hogy amennyiben véleményed van a fenti versekről, írd meg nekünk a kritika@verslista.hu címre!