SZÓSZÖVŐ - 97.

E heti 8 szó a következő:

elment
árva
nagy
bezárult
emléked
megőrizni
úton
könyörtelen

Amikor a csalódott költő feladja világmegváltó terveit.

Elmentem. Árva maradt a nagyvilág nélkülem.
Bezárult a küzdés, a bízva - bízás stadionja,
mert minek?

Emléked elviszem ember, megőrizni
tisztemül rendelé a Mindenható, a könyörtelen,
egy senkinek.

És az úton - mely lehet, hogy végtelen - társamul
egy gondolat szegődött - vajon miért veszett el
a szeretet.
(koka)

Tenyeremben rejtem...

Bezárult emléked
tenyeremben rejtem,
mosolyod megőrizni
sohasem felejtem.
Árva úton ballag
árnyam nélkül álmom,
könyörtelen könnyek
záporát kell állnom.
Nagy az idő... Gyógyít?
vagy sohasem gyógyul?
Elmentél... feléd tartok
én is búcsúzóul...
(Szabolcsi Erzsébet)

BÚCSÚ

Elment Nagymama;
búcsúzik tizenhét árva:
férje, négy gyerek,
tizenkét ifjú unokája.
Bezárult neki a nagy lehetőség, az élet.
Albumokba ragasztott emléke
távolodó arcát megőrzi,
de út már nincs vissza;
könyörtelen sodródunk utána.
(Árvai Emil)

Még mindig látom szeme íriszét,
pedig elment, amikor még derengett.
-------
Árva csillagok egyre sápadtabban
pislákolnak fölöttem,
s a hajnal csendje bezárul lelkem mélyében,
magába ölelve emléked.
Megőrizni akarlak, bármilyen úton járok is,
bármerre sodor a sors könyörtelen hulláma.
Ott tudlak magamban, mélyen,
egy nagy virágos rét közepében,
ahol izzik a szeretet.
(Pendzsi)

könyörtelen az idő, bezárult
ajtók s ablakok őrzik emléked,
elmentél a végtelen kék úton,
csak én a magányos árva,
kitágult szemmel nézek -
örökre kutatva utánad
(Nagy Jega)

Jelentés a Szerkesztőnek

Az ember egy megrögzött árva,
elment egy saját, kegyetlen világba.
Bezárult mögötte az ajtó,
hogy meg ne találja a Végrehajtó.
De az úton nagy volt a káosz,
térkép tapadt minden lábnyomához.
Elkezdett megőrizni mindent,
emléked javarészt mégis tönkrement.
(Dobrosi Andica)

Minden nagy
Kicsiből épült
Egyszer fel.

Mind, aki él
Egyszer világra jött
S egyszer elment.

Nincsen árva csak
Szerencsés, szerencsétlen.
Titok, ki melyik.

Minden mi bezárult,
Egyszer biztosan nyitva volt,
S újra kinyitható.

Emléket ne hagyj!
Ki  emlékezni  akar,
anélkül is tud.

Tagadd hát meg,
Legjobban így tudod
Megőrizni.

Úton vagy.
A végén vár rád
A halál.
(Várhelyi Klára)

Az ősz elment! Mi lesz velem?
Maradt még egy árva levelem
A nagy kapu bezárult előttem
Kívül rekedt a ködös reggelem

A múltban él tovább emléked 
Megőrzöm szép piros leveled
Az úton tél jön már szemben
Jégcsapszívével, könyörtelen
(Mimangi)

Kérjük, hogy amennyiben véleményed van a fenti versekről, írd meg nekünk a kritika@verslista.hu címre!